Seite 143 [143]
142 s Az udvar vonzásában
követően, október-november folyamán nem tartott igényt a testőrség szol¬
gálataira, amellyel a diétai tárgyalások menetével kapcsolatos elégedetlensé¬
gét juttatta kifejezésre, valamint ezen gesztussal egyfajta nyomást helyezett
a rendekre."" Skall értelmezése szerint ekkor a gárda feloszlatása sem tűnt
elképzelhetetlennek.
Az országgyűlésen jóval zökkenőmentesebben zajlott a mindenkori test¬
őrkapitány országbárók (barones Regni) közé való felvételének az ügye. A kér¬
dést az alsótáblán 1764. december 29-én (a 63. ülésen) tárgyalták, amelyen
Koller Ferenc tette meg Mária Terézia kérésének megfelelően az előterjesz¬
tést.“ A személynök szerint a gárdakapitány zászlósurak közé való felvétele
két szempontból is előnyös, egyfelől a cím viselője az ország , dísze?" lenne, és
a pozíció viselőjének az udvari rangja is emelkedne, másfelől pedig a felvétel
garanciát jelent arra, hogy a tisztség viselői mindig a magyar nemesség sorá¬
ból fognak kikerülni. Erről a kérdésről viszont több követ úgy vélekedett, ha
a jövőben mégis külföldi személyt neveznének ki gárdakapitánynak, akkor
ő ne kapja meg az országbárói rangot." A rendeknek sikerült a külön biz¬
tosíték kívánalma nélkül megállapodásra jutniuk, amit a felsőtábla és Mária
Terézia is elfogadott, ennek értelmében született meg az 1765. évi 6. törvény¬
cikk, amely alapján a gárdakapitányi tisztség zászlósúri rangra emelkedett,
valamint garanciát adott arra, hogy pozícióra ,,a királyi felség által a született
magyar és előkelő családok közül érdemek alapján" kell alkalmas személyt
kinevezni." Ezzel a döntéssel a Magyar Nemesi Testőrséggel kapcsolatos
ügyek a diétán elrendeződtek, a magyar rendek a hadiadóval együtt évente
fizették a testőrség működésének a költségét, ?? a gárdakapitány pedig az or¬
szág első méltóságai közé emelkedett.
A testőrség állománya
A Magyar Nemesi Testőrség intézmény- és politikatörténeti megközelítésé¬
ről térjünk át a gárda állományának a vizsgálatára. A következőkben arra
keressük a választ, hogy a gárdában kik teljesítettek az első években testőri
vagy tiszti szolgálatot, köztük milyen volt a főnemesek aránya, a pályafutá¬
48 ÖNB HS Cod. Ser. N. 3920.
482 ÖNB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 152-155.
48 ONB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 154.
484 CJH, 1740-1835. 107.
185 . Erdély esetében a testőrség működéséhez való hozzájárulását 1760-ban rendeleti úton szabták ki a
rendekre, amit 1762-ig a megyei házi pénztárakból (Domestical-Kasse) évente két részletben (május¬
ban és decemberben) fizettek, majd ezt követően a tartományi pénztárból folyósították az összeget.
De Erdély számára a hozzájárulás előteremtése komoly nehézségeket okozott, erről már 1761 janu¬
árjában beszámolt a Gubernium. ONB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 88-90.