Oldal 142 [142]
OCR
A Magyar Nemesi Testőrség e 141 pésének hatására kiderült, hogy több vármegye utasításba adta követeinek, hogy a nemesi testőrség finanszírozásának a kérdését a fenntartás terheinek állandósulása nélkül kell megoldani. Az ellenzék részéről a fő vitaalapot az az érv jelentette, ami szerint korábban arról volt szó, hogy a vármegyéknek csak a diétáig kell a gárda fenntartásának a terheit viselni. Az adómegajánlásról folytatott hosszas tárgyalások közepette egyre inkább növekedett a testőrség finanszírozásával kapcsolatban , kormánypárti" nézetet hangoztatók aránya, a viták leginkább az adóemelés összegéről és a testőrség fenntartására juttatott összeg jogcíméről (a hadiadóval együtt vagy külön való befizetéséről) folytak. A felsőtábla a testőrség finanszírozása mellett foglalt állást, az őszi tárgyalások folyamán a főúri küldöttség tagjaként Gusztinyi Janos (17181777) nyitrai püspök és két alkalommal gróf Esterházy Károly (1725-1799) egri püspök is igyekezett a követek támogatását megnyerni."" Esterházy azzal érvelt, ha a rendek az elmúlt években meg tudták adni a gárda számára a támogatást, akkor ez miért jelentene a későbbiekben akkora nehézséget a számukra, Gusztinyi pedig hangsúlyozta, hogy azért ne lamentáljanak a követek, mert a követutasításukban esetleg szerepel a gárda finanszírozásának a problémája, nekik szabad döntési joguk van, és támogatásukkal jó ügyet szolgálnak. Rendkívüli feszültségek között zajlott az alsótábla 1764. november 17-i (54.) ülése, amelynek témája a személynök 300 000 forintos (a gárda fenntartási költségeit is magában foglaló) adóemelési javaslata volt."" A követek többsége, köztük a káptalanok, a távollévők és a városok követei egyetértettek a felvetéssel, de Bartha István egri káptalani követ javasolta, hogy 200 000 forintot ajánljanak meg hadiadóként, 100 ezret pedig a testőrség működtetésére. Már el is indult volna a küldöttség a hírrel a felsőtáblához, amikor egy bizonyos Ragályi (pontosabban eddig nem azonosított) követ az ajtóban a küldöttek útját állta, és a további tárgyalást, a konszenzusra jutást követelte. Az ellenzék táborát ekkor még Árva, Liptó, Pozsony, Sáros, Szepes és Zemplén vármegyék követei alkották. A viták tovább folytatódtak, a deputáció elküldése összesen négy alkalommal hiúsult meg. Végül Koller Ferenc hatásos beszéde és az ellenzék kifáradása után sikerült a további 300 000 forint adómegajánlásban megegyezni, ezzel elérve a végleges, 39 milliós öszszeget. A felsőtábla örömmel fogadta a döntést, a november 23-i ülés után pedig Batthyány József (1727-1799) kalocsai érsek és Nádasdy Ferenc horvát bán személyesen vitte el a hírt Mária Teréziának. A királynő elfogadta a diéta adómegajánlását, és decemberben újra szolgálatba helyezte a Magyar Nemesi Testőrséget. Az uralkodónő ugyanis Pozsonyból Bécsbe való visszatérését 49 ÖNB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 134-149. 180 ONB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 143-151. Az addemeléssel kapcsolatos vitähoz läsd: OK Gygy 700.456. fol. 162-166.
