miatt jó bécsi információkkal rendelkező követ sérelmezte a magyar testőrök
Arciéren-gárdistákkal szembeni alacsonyabb katonai rendfokozatát."
A testőrség finanszírozásának a problémája a Skall által ismertetett és
kivonatolt országgyűlési napló szerint még nyolc ülésen (szeptember 3-án,
27-én, október 2-án, 11-13-án, november 17-én és 23-án) került napirend¬
re.“ A vita érdemi felszólalásai jórészt az augusztus végi ülésen megismert
pro és kontra álláspontok köré csoportosultak. Az ellenzéki érvek a misera
plebs contribuens toposzra, tehát a túlzott adóterhek alatt görnyedő nép vé¬
delmére épültek. A testőrség finanszírozásának kormányzat által propagált
tervezetét képviselő felszólalók viszont az új udvari-katonai intézmény jelen¬
tőségét, reprezentációs értékét hangsúlyozták. Az ellenzék táborát a hangadó
Nyitra és Pozsony vármegye mellett Abaúj (Tiszta Pál), Bereg (Eötvös Sán¬
dor), Gömör (Kiss József), Liptó (Luby György, Okolicsányi Antal), Szepes
(Dobay Márton) és Zemplén (Szulyovszky László), valamint Árva, Sáros és
Ung vármegyék követei képviselték (de az utóbbi megyék képviselői nem let¬
tek nevesítve). Nyitra és Pozsony vármegyék nagyszámú és tehetős nemesi
társadalommal rendelkeztek, ellenzéki kiállásukban minden bizonnyal az
anyagi szempontok játszottak elsődleges szerepet, ugyanis mindkét megye
kiemelkedő módon járult hozzá a testőrség felállításához, Nyitra 6000, Po¬
zsony 5000 forinttal." A többi ellenzéki vármegye közös jellemzője, hogy
többnyire egymással szomszédos, Alsó- és Felső-Magyarország határán
elhelyezkedő megyékről van szó, közülük pedig Árva, Abaúj, Bereg, Liptó
és Zemplén kezdeti hozzájárulása a testőrség felállításához nem ismert (ha
küldtek később összeget az intézmény finanszírozására, az valószínűleg ki¬
sebb felajánlás lehetett), valamint az elmaradott Ung vármegye is mindössze
452 forinttal járult hozzá a gárda életre hívásához."" Gömör és Sáros a köze¬
pes adakozók közé számított a 2000-2000 forintot kitevő hozzájárulásával.
A kormányzat szándékához lojális tábor ismert képviselői a következő
személyek voltak: Bars (Hunyady Ignác, Kvassay Károly), Békés (Hrabovszky
László), Bihar (Baranyai Gábor), Esztergom (Tersztyánszky József), Nógrád
(Darvas József), "7! Pest (Ráday Gedeon) és Tolna (Dőry Ádám) vármegye,
az egri (Bartha István, gróf Schmidegg Ferdinánd), az esztergomi (Bajzáth
467 Mig a magyar testőrök alhadnagyi, addig az Arciéren-gárda tagjai főhadnagyi rendfokozattal ren¬
delkeztek. De a gárdák közötti ranggal és reprezentációval kapcsolatos kérdésekre itt most nem té¬
rünk ki.
48 ONB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 109-155. A Skall által ismertetett napló jóval részletesebb, mint pél¬
dául Durászy János naplója, amelyben hosszabb bekezdést a szeptember 3-i és az október 11-i vitáról
lehet olvasni. OK Gygy 700.456. fol. 103.; 143.
469 Illéssy, 1895. 386.
40 Illéssy, 1895. 386-387.
ms Darvas az augusztus 30-i ülésen a gárda értékének tartotta, hogy egy régóta dédelgetett terv valósult
meg, amelynek korábban Csáky Imre bíboros volt a szószólója. ÖNB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 120.