OCR
A Magyar Nemesi Testőrség e 131 terheikre hivatkozva pár száz forinttal tudott hozzájárulni az új intézmény felállításához, de összesen közel 7000 forint felajánlást sikerült tőlük begyűjteni. Április végén (Pálffy április 26-án kelt felterjesztése hatására) született döntés arról, hogy horvát nemeseket is fel lehessen venni a testőrségbe, és az ügy támogatására a horvát-szlavón vármegyéket is be kell vonni.*” A horvát nemesség testőrségbe való bevonásáról Pálffy Miklós Ihauszy Ferenc (Franjo) (1698-1769) zágrábi püspökkel is egyeztetett, valószínűleg azért tárgyalhatott vele a kancellár, mert a horvát bán, gróf Nádasdy Ferenc (1708-1783) ekkor a fronton harcolt."" A horvát-szlavón vármegyék hozzájárulását és későbbi testőrajánlásait a magyar vármegyék hasonló ügyeivel együtt kezelték, de Pozsega és Verőce megye is 1000, illetve 820 forinttal támogatta a gárda életre hívását, valamint a horvát-szlavón tartományi gyűlés külön 4000 forintot ajánlott meg a testőrség felállítására."! Az Erdélyi Fejedelemség különálló közjogi státusza miatt komolyabb egyeztetést kívánt az erdélyi nemesség testőrségbe való bevonásának a kérdése. Az erdélyi udvari kancellár, gróf Bethlen Gábor (1712-1768) szorgalmazta, hogy az erdélyi rendek is a Magyar Nemesi Testőrségbe felvételt nyerhessenek, erről egyeztetett Pálffy Miklóssal és az Erdélyi Guberniummal is."? A tárgyalások pozitív eredménnyel végződtek, ami alapján az erdélyi rendeknek évente 20 000 forinttal kell a testőrség fenntartásához hozzájárulniuk, cserébe (arányosan) húsz nemesi ifjút delegálhatnak a gárdába."" A testőrséggel kapcsolatos fontosabb elvi és intézményi kérdések tisztázását követően, júniusban megkezdődhetett a gárdisták toborzása. A feladattal a testőrség új tisztjei lettek megbízva, kiváltképp az új alkapitány, Pálffy János (1728-1791) és Rhédey János (1713-1768) főhadnagy végezték el ezta munkát, miként a testőrség felállításához szükséges egyéb gyakorlati szervezőmunkát is, Pálffy a gazdasági ügyek intézésében különösen fontos szerepet játszott. Személyük kiválasztásában a kancelláriai ajánlások is fontosak voltak, bár érdemes megjegyezni, hogy maga Mária Terézia is komoly figyelemmel kísérte a formálódó testőrgárda személyi ügyeit. A Lipót főherceg ezredében főhadnagyként szolgáló bizonyos Ujfalussy gróf (feltehetően Károly) kinevezéséhez nem adta jóváhagyását, mert mint írta: , Uivalussit semmiképp, miután ő kilépett és nagyon eltökélt volt, sokkal inkább egy er#9 ONB HS Cod. Ser. N. 3919. fol. 113. 430 ONB HS Cod. Ser. N. 3919. fol. 113. 41 Illéssy, 1895. 387. #2 ONB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 17-18. 33 Az 1760. június 20-án kelt guberniumi köriratban ezt a számot még tovább pontosították: erdélyi vármegyék tíz, a székelyek három, a szászok hat és a taksás helyek egy főt delegálhattak a gárdába. ONB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 19.