mint udvari zenészek, táncosok, komornyikok vagy komornák aktívan, több
generáción keresztül képviseltették magukat az udvarban."
A Habsburg-udvartartásban az 1711-1765 közötti időszakban tisztséget
vállaló magyar főnemesek tizenhat családból származtak: köztük egy hercegi
(Esterházy), tizenhárom grófi (Balassa, Batthyány, Berényi, Czobor, Erdődy,
Esterházy, Keglevich, Kéry, Kollonich, Mikes, Nádasdy, Pálffy, Serényi) és egy
bárói (Viczay) familiät azonosithatunk. Közülük az Erdődy és az Esterházy
család emelkedett ki a legjobban, amelyek hat-hat tagot delegáltak az udvar¬
tartásba, utánuk következett a Batthyány família öt és a Pálffy család négy fő¬
vel, majd a Keglevich, Nádasdy és Serényi família három-három taggal, akiket
a Csákyak követtek két fővel, végül a Balassa, Czobor, Kéry, Kollonich, Mikes
és Viczay család zárta a sort, amelyek egy-egy személlyel képviseltették ma¬
gukat az udvartartásban." Ezek a számok több családnál még magasabbak
lennének (az Esterházyaknál kettő, a Pálffyaknál három fővel), ha a kimuta¬
tásba a testőri és testőrtiszti pozíciókat is beleszámoltuk volna. A főnemesi
családok között kiemelkedőnek tekinthető a magyar politikai élet vezető mél¬
tóságait birtokló, a Bécsben palotákkal és alsó-ausztriai inkolátusi címmel
rendelkező Batthyány, Erdődy, Esterházy és Pálffy família aránya, amelyek
húsz fővel az udvartartás magyar (vagy magyar kötődésű) tagjainak 42,690-át
alkották. Ezen családok a Habsburg-udvartartáson belül hasonló arányban
képviseltették magukat, mint a vezető osztrák és cseh főnemesi famíliák, pél¬
dául a Hardegg, Khevenhüller, Liechtenstein vagy Sinzendorf család egyaránt
öt-öt tagot, a Harrachok viszont csupán három családtagot delegáltak az ud¬
varba." Többségük a magyar főnemesekhez hasonlóan inkább fiatal korában
(nemesi apródként vagy udvarhölgyként) szolgált az udvartartásban, illetve
azon családtagok, akik később magasabb udvari pozícióba kerültek, általában
szintén nem homogén udvari karriert futottak be, hanem diplomáciai, esetleg
katonai vagy hivatali szolgálatokat is fel tudtak mutatni.
Az 1711-1765 közötti Habsburg-udvartartásban a natio Hungarica tagjai
közül egyértelműen a már a 17. században meghatározó szerepet játszó, és
nem a 18. században felemelkedő famíliák (mint az Apponyiak, Brunszvikok,
Festeticsek vagy Grassalkovichok) voltak jelen domináns módon. Bár érde¬
mes megjegyezni, hogy vizsgálati korszakhatárunk után egy évvel, 1766-ban
már gróf Sztáray Mária Anna (f1782) is udvarhölgyként szolgált Mária Teré¬
zia udvarában, akinek a családja pedig csak 1747-ben nyert grófi rangot." Az
udvari tisztséget viselő magyar főnemesek jellemzően alsó- vagy nyugat-ma¬