Seite 105 [105]
104 s Az udvar vonzásában
sree
tartásában képviseltették magukat a magyarok, hanem reprezentációjában
és imázsának kialakításában is hangsúlyos szerepet kapott a magyar jelleg,
például már 1749-ben, négyévesen megkapta a bär6 Ujväry Läszlö (11749)
vezérőrnagy halála után tulajdonos nélkül maradt magyar gyalogezredet,
amelynek egyenruhájában jelent meg bátyja 1749. évi névnapi ünnepségén."
A látványos, politikai jelentőséggel bíró gesztust pedig emlékérmen is meg¬
örökítették." Károly főherceg hasonló szellemű neveltetését és reprezentá¬
cióját valószínűleg az indokolta, hogy apjához és későbbi sógorához, Albert
sachsen-tescheni herceghez hasonlóan magyar helytartónak szánhatták.
Családi kapcsolatok és stratégiák
A 18. századi Habsburg-udvartartásba való felvétel és tisztségszerzés jel¬
lemzően nem pályázati úton történt, a vizsgálatunkban szereplő személyek
egyikénél sem találunk a különféle udvari hivatalok levéltári állagaiban kér¬
vényeket vagy az egyes pályázók életútját, feladatra való alkalmasságát ösz¬
szehasonlító dokumentumokat. Az udvartartás különféle pozícióira történő
felvételnél, kiváltképp a főnemesek számára kínálkozó tisztségek esetében
a személyes ajánlások, valamint a családi és a patrónus-kliensi kapcsolatok
játszottak alapvető szerepet. Az udvartartás tisztségviselőinek egy része köz¬
vetlen kapcsolatban állt az uralkodócsalád tagjaival, bizalmi pozíciót töltött
be, ennek megfelelően esetükben a dinasztia iránti lojalitás, valamint a sze¬
mélyes szolgálatok és családi érdemek felmutatása alapvető elvárásnak szá¬
mitott. A szigorú és nagy arányban a kapcsolati tőkén alapuló kiválasztási
rendszernek köszönhetően az udvartartás különböző szintjein megfigyelhe¬
tő, hogy dinasztiák alakultak ki, amelyek tagjai generációkon át szolgálták
az egymást követő Habsburg-uralkodókat. Ide sorolható például a Herber¬
stein, a Starhemberg vagy a Trauttmannsdorff família, amelyek mindegyi¬
ke az 1711-1765 közötti időszakban nyolc-nyolc taggal képviseltette magát
az udvartartás személyi állományában, miként a Breuner család is, amely
egyedülálló módon tizenhárom tagot delegált a Habsburg-udvartartásba.
A főnemesek esetében az udvartartásban való tisztségvállalás egyfelől rend¬
szeres jövedelmet, másfelől a kapcsolati tőke és az informális befolyásszerzés
növelésére alkalmas eszközt jelentett. Nemcsak a főúri elit tudott dinasztiá¬
kat kialakítani, hanem hasonlókat alacsonyabb szinteken is megfigyelhe¬
tünk, például a Hellmann, Schnautz, Selliers vagy a Vogel család tagjai is
30 WD 1749. 03. 22.; Khevenhüller, 1908. II. 310.
#1 Schau- und Denkmünzen, 1782. I. 125.
32 Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 547-548., 603., 707., 718.