Oldal 94 [94]
A Habrsburg-udvartartás « 93
neki a drága bécsi körülmények között lakást bérelnie, továbbá a szolgálati
kedvet és lojalitást tárgyi ajándékokkal is növelni lehetett." Ha az udvartar¬
tás egy funkcionáriusa pedig több évtizeden át teljesített szolgálatot, akkor
- hasonlóan más kormányszervek hivatalnokaihoz - eredménnyel pályáz¬
hatott nyugdíjra. A magyarok többsége fiatalon és főnemesként dolgozott az
udvarban, így sem jogosult, sem rászorult nem volt az utóbbi támogatásra,
így példájukon keresztül a nyugdíjügyekbe nem tudunk betekintést nyújtani.
De az udvar (az újabb kutatási eredmények alapján) valóban törekedett rá,"
hogy a rászoruló tisztségviselőkről vagy azok családjáról bizonyos szinten
gondoskodjon, például az udvartartásban huszonhat évet kocsisként dolgozó
Michael Unger halála után a két gyermekkel, özvegyen maradt beteg felesége,
Regina számára is éves ellátást ítéltek meg.*”
A főnemesi tisztségviselők közül a nemesi apródok nem részesültek kü¬
lön javadalmazásban, számukra a szolgálat művelődési és kapcsolatépítési
lehetőséget jelentett, amely során az udvar gondoskodott elszállásolásukról,
étkeztetésükről és oktatásukról, sőt a családjuktól kapott költőpénzt is ud¬
varmesterük osztotta be helyettiik.** Az udvarhölgyek bérezéséről Friedrich
Karl von Moser a következőképp vélekedett: , A fizetésük jórészt úgy lett ki¬
alakítva, hogy az elkerülhetetlen kiadásokkal egyformán kiegyenlítődjön,
ezzel szemben számukra nemcsak az étkezés, a szállás, a kiszolgálás és más
kényelmi kiadás van ingyen, hanem a részben az évente szokásos, részben
a rendkívüli ajándékok is annyit tesznek ki, sőt gyakran még többet is mint
a fizetésük." A 16-17. század fordulóján egy udvarhölgy vagy kamarás kis¬
asszony általában 100 forintot keresett, VI. Károly uralkodásának idejére ez
az összeg már évente 432 forintra emelkedett, később, az 1740-1765 közötti
időszakban egy udvarhölgy jellemzően 450, egy kamarás kisasszony pedig
500 forintot keresett." Ezt az összeget rendszerint mosáspénzzel is kiegészi¬
tették, amelynek összege Mária Terézia uralkodása alatt 90 forintot tett ki.
Az udvarhölgyek és a kamarás kisasszonyok tekintélyesebb, egyszeri anyagi
263 A bécsi szállás- és lakáskörülmények elemzése önálló fejezetben kapott helyet.
264 Kubiska-Scharl, 2013.
265 OStA HHStA HA OMeA Hofparteinprotokolle Bd. 14. fol. 223. Az összeg kifizetése: OStA FHKA
AHK HF Prot. 1733. Reg. (Bd. 1156. 5191)
266 Scheutz-Wührer, 2011. 79.
267 „Ihre Besoldung ist mehrentheils so eingerichtet, daß sie mit den unvermeidlichen Ausgaben gleich
aufgeht; hingegen haben sie nicht nur an Tafel, Wohnung, Bedienung and andern Gemächlichkei¬
ten alles frey, sondern die theils jährlich-gewöhnliche, theils ausserordentliche Geschencke tragen
sovil, ja oft umgleich mehr, als jene, aus.” Moser, 1761. II. 164.
268 Keller, 2005/a. 158.; Serényi Jozefa kereste: 432 ft, ÖStA HHStA HA OMeA Hofparteinprotokolle Bd.
8. fol. 683.; Esterházy Terézia és Franciska fizetése: 432 ft, Bd. 9. fol. 342.; Esterházy Jozefa bére: 432
ft, Bd. 13. fol. 383.; Uő. öt évvel később 432 forintot keresett Bd. 15. fol. 310.; Esterházy Mária Antónia
fizetése: 450 ft, Bd. 17. fol. 51.; Nádasdy Terézia keresete: 450 ft, Bd. 22. fol. 764. Erdődy Terézia bére:
500 ft, Bd. 27. fol. 1029.