Oldal 92 [92]
A Habrsburg-udvartartás s 91
Tulajdonképpen a komornyikok az úgynevezett ruhatárban alszanak, ami
érintkezésben van az ur haldszobajaval.”**"
Végül röviden szót kell ejtenünk még néhány névlegesen magyar vagy
inkább a Magyar Királysághoz kötődő pozícióról, amelyek viselői azonban
a csatolt függelékbe nem kerültek be. Mindenekelőtt ide sorolható a magyar
heroldi tisztség. A 18. században a birodalmi, az osztrák, illetve a cseh herol¬
dokhoz hasonlóan a magyar herold feladata is sokkal egyszerűbb volt, mint
a tisztség középkori viselőié. A herold elsődleges feladatát a koronázások al¬
kalmával a Magyar Királyságot jelképező inszignia, tehát a zászló hordozása,
illetve az ország címerének ruházatán való viselése képezte.?? A többi he¬
roldi tisztséghez hasonlóan a magyar heroldi pozíciót sem folyamatos mó¬
don töltötték be, a kinevezések között akár hosszabb hiátusokat is találni.
VI. Károly regnálása alatt egyetlen személy, Bernhard Gögger von Löwenegg
volt a pozíció birtokosa, aki (legkésőbb) 1704-től egészen 1729-ig viselte hi¬
vatalát.?5 Göggert indigena származása miatt nem számítottuk a született
magyar tisztségviselők közé, családja (feltehetően apja) Kolmann Gögger
von Löwenegg birodalmi lovag, udvari szállásmester 1688-ban nyert I. Lipót
császártól magyar honfisítást.?"! 1729 után több mint egy évtizeden keresz¬
tül betöltetlen maradt a magyar heroldi tisztség, majd 1740-ben rövid ide¬
ig Johann Bernhard von Löwenegg (valószínűleg az előző herold fia) viselte
a pozíciót, 1741-ben azonban - amikor is az Udvari Haditanács kancellária¬
vezetőjévé nevezték ki - lemondott. Mária Terézia ekkor, mégpedig a koro¬
názása előtti estén gróf Pálffy János (1663-1751) nádor és a rendek javaslatára
Franz Joseph (vagy Ferenc József) von Gössinger pozsonyi ágyúkapitányt
(Stückhauptmann) nevezte ki a tisztségre." A Német-római Birodalomból
származó Gössinger család a 17. században (1659-ben) tett szert magyar ne¬
mességre és Pozsony vármegyei birtokokra, ekkortól a família tagjai a vár¬
megye köznemességének aktív szereplői és a Pálffy család kliensi körének
tagjai voltak.”” Franz Joseph Gössinger az 1741. évi magyar koronázáson lát¬
ta el a herold ceremoniális feladatait, formális eskütételre azonban csak 1743¬
ban, a cseh koronázás előtt került sor (kinevezési dekrétumát április 10-én
251 „Die Kayserliche Cammer-Diener schlafen allezeit vor des Kaysers Gemach und haben ein Glöck¬
gen über sich hángen, welches der Kayser in seinem Bett anziehen kan. Ueberhaupt schlafen die
Cammer-Diener in der so genannten Garderobe, welche eine Communication mit dem Schlaf-Zim¬
mer des Herrn hat." Moser, 1761. II. 213.
252 A herold magyar koronázási ceremóniában elfoglalt helyéről lásd: Hende, 2021. 134-135.
253 Staats- und Standes-Calender, 1704. 166.; Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 587.
54 MNLOL A 57 Bd. 19. fol. 196-198.
25 Staats- und Standes-Calender, 1740. 367.; ÖStA HHStA HA OMeA ZA SR Kt. 45. Fasc. 2. Nr. 8.
»° OStA HHStA HA OMeA ZA Zeremonialprotokolle Bd. 19. fol. 42v-43r.
7 Federmayer, 2007. 109-114.; Federmayer, 2018. A Géssingereket a pozsonyi jezsuita matrikulaba a 17.