A Habrsburg-udvartartás s 89
1737-ig (a syntaxistól a retorika évfolyamig) a nagyszombati jezsuita gim¬
názium tanulója volt, majd jezsuita novíciusnak állt." A noviciátust Tren¬
csénben végezte (1738-1739), a jezsuita tanárképzést Szakolcán (1740), a filo¬
zófiastúdiumra Bécsbe küldték (1741-1743), ahol később (liptószentmiklósi
nevelői gyakorlatát követően) teológiai tanulmányait (1745-1748) is folytat¬
ta. 1748-ban azonban Kollár (örökfogadalomtételét megelőzően) kilépett
a Jézus Társaságából, és a bécsi Udvari Könyvtárban (Hofbibliothek) kapott
könyvtárőri kinevezést."? Kollár kinevezésében Mária Terézia háziorvosa,
az Udvari Könyvtár prefektusa, Gerard van Swieten (1700-1772) játszott
alapvető szerepet.”'* Befolyäsos patrónus nélkül a fiatal, közrendű szárma¬
zású exjezsuitának esélye sem lett volna hasonló, biztos megélhetést jelentő
bécsi hivatal megszerzésére. A nagy műveltségű leideni medikus felfigyelt az
ifjú értelmiségire, aki a jezsuita rendből való kilépésénél is közbenjárt érte,"
és akivel Kollár valószínűleg már bécsi tanulmányai során megismerkedett,
később pedig jó munkakapcsolat alakult ki közöttük. Az Udvari Könyvtár
a császári Főudvarmesteri Hivatal felügyelete alá tartozott, személyi állo¬
mánya az udvari kalendáriumba is bekerült, ezért tárgyaljuk Kollárt a jelen
fejezet keretei között. Az Udvari Könyvtárral kapcsolatban fontos hangsú¬
lyozni, hogy nagy tekintélyű és komoly reprezentációs értékkel bíró udvari
intézménynek számított, amelyről a városba látogató külföldi utazók is el¬
ismerően nyilatkoztak.?" Kollár Ádám számára az Udvari Könyvtár biztos
munkahelyet és kiváló szellemi közeget jelentett, ahol közel három és fél év¬
tizeden keresztül dolgozott, mellette pedig a Habsburg felvilágosult abszolu¬
40 Nagyszombati adattár, Nr. 25518.
»# Cat. gen. 1988. IL. 756.
4 Kinevezésekor ,tudomänyät”, szorgalmät és keleti (orienthalische) nyelvtudasat is értékelték.
Ugyanis Kollár bécsi tanulmányai során héber, perzsa, török nyelveket is tanult. Később pedig az
Udvari Könyvtárban a bécsi egyetem orvostanhallgatóit oktatta görög nyelvre, az egyetem és az or¬
vosi fakultás reformja ugyanis szintén patrónusa, van Swieten nevéhez kötődött. Tibensky, 1985. 19.;
22. OStA HHStA HA OMeA Hofparteinprotokolle Bd. 20. fol. 470.
43 Gant, 2005.
44 Kollár a következőképp írt életének erről az időszakáról: , Egyszóval miután Gerhard van Swieten
tájékoztatott a lehetőségek felől, s nem különben segítségemet kérő idős atyám unszolására, becsü¬
letesen bejelentettem kilépési szándékomat. Végül pedig arra kértem őt, hogy ha úgy ítélné, hogy
tudásom a jövőre nézve hasznosítható a könyvtárban, amelynek ő állt az élén, járjon közbe érde¬
kemben a császárnőnél a könyvtáros halálával megüresedett hellyel kapcsolatban. Nem sokkal ké¬
sőbb e bölcs és csodálatosan művelt férfiú segítségemre volt, mert könnyűszerrel elintézte kilépé¬
semet egyrészt Rómában, de az osztrák provinciában is, amely nem mondható, hogy önként vagy
készséggel adta volna hozzájárulását, miután részben tőlem, részben másoktól tudomást szerzett
elhatározásom indokairól." Tibensky, 1985. 20.
45 Johann Georg Keytler (1693-1743) német utazó, polihisztor a következőképp vélekedett róla: , Diet
ist gewiß, daß wenn alles vollkommen zu Staude gebracht seyn wird, keine Bibliothek von ganz
Europa in Ansehung des äußerlichen Prachtes und Platzes mit ihr in Vergleichung kommen kann,
gleichwie ihr auch kaum eine oder zwo in Ansehung der Menge und Wichtigkeit ihrer Bücher an
die Seite gesetzt werden können.” Keyßler, 1751. 1237.