Seite 82 [82]
A Habrsburg-udvartartás s 81
pést jelentett a magyar rendi társadalom bécsi térnyerésében, ami közvetlen
összefüggésben állt a Magyar Királyság Habsburg Monarchián belüli politi¬
kai súlyának erősödésével az 1741 utáni korszakban."
Az udvartartás magyar tagjai és tisztségeik
A Habsburg-udvartartás személyi állományában az 1711-1765 közötti kor¬
szakban összesen negyvenhét magyar (vagy szorosan magyar kötődésű)
személyt sikerült azonosítani, akik szolgálati éveik alatt hetvenegy pozíciót
töltöttek be (lásd függelék 1. tétel)." Közöttük harmincnyolc főnemest és
kilenc köznemest vagy alacsonyabb társadalmi rétegből származó személyt
találunk. Az udvar társadalmi tagolódásával kapcsolatban fontos megjegyez¬
ni, hogy a magasabb pozíciókat leszámítva az udvartartásnak csak kis há¬
nyada állt nemesekből, a személyi állomány legnagyobb részét közrendűek
alkották. Az udvari pozíciók presztízsnövekedésére Európában a központi
hatalom megerősödésével párhuzamosan, a 16-17. század folyamán került
sor, amiben elsőként (a burgund hagyományokat továbbfejlesztő) spanyol,
később pedig a francia udvar játszott mintaadó szerepet. Bécsben az 1537¬
ben kiadott udvari rendtartás vezette be, hogy a kamarásoknak a korábbi
gyakorlattal ellentétben a főnemesség sorából kellett kikerülniük.?? A ne¬
mesek és főnemesek számára fenntartott pozíciók között fokozatosan rend¬
kívül komoly hierarchikus különbségek alakultak ki, ami jól tükröződik az
udvari jog (Hofrecht) szakértőjének, Friedrich Karl von Mosernek az európai
uralkodói udvartartások tisztségeire kidolgozott kategóriarendszerében is.
Moser a különféle udvari pozíciókat társadalmi összetételük alapján öt ka¬
tegóriába sorolta: 1. kizárólag (főönemesek által betölthető méltóságok (ma¬
gasabb udvari tisztségek, kamarások, testőrtisztek); 2. főként nemesek által
viselt, de kisebb udvarokban polgári származásúakkal is betölthető pozíciók
(istállómester, vadászmester); 3. különbségtétel nélkül polgár és nemes által
egyaránt viselhető tisztségek (konyhamester, ezüstkamarágs); 4. polgár és ne¬
mes által betölthető alacsonyabb rangú tisztségek (várnagy, pohárnok, elő¬
metélő); 5. csupán polgári származásúakkal betölthető pozíciók (komornyik,
lakáj).
ao A testőrség intézményével azonban önállóan a következő fejezetben fogunk foglalkozni.
A jövőbeni kutatás talán más - a Magyar Királyságból, kiváltképp németajkú városi polgárcsalád¬
ból származó - tisztségviselőket is azonosítani tud majd. További alacsonyabb rangú horvát tiszt¬
ségviselőkhöz lásd még: Budak, 2015. 452.
Cerman, 2010. 127.
23 Ezzel kapcsolatban érdemesnek tartjuk Moser kategóriarendszerét egészében idézni, mert hasznos
kortársi véleményt közöl az udvari tisztségek társadalmi megoszlásáról, hierarchiájáról, amelynek