Oldal 78 [78]
A Habrsburg-udvartartás e 77
alatt kisebb-nagyobb mértékben módosultak, de alapvető módon nem vál¬
toztak."" A főudvarmester volt az udvartartás vezetője, legmagasabb ran¬
gú tisztségviselője és az udvar ceremoniális életének irányítója, közvetlenül
a hivatala alá tartoztak (mások mellett) az előmetélők (Vorschneider), asz¬
talnokok (Iruchsess), udvari káplánok (Hofkaplan), orvosok és sebészek, az
udvari épitész (Hofarchitekt), a táncmesterek, az udvari zenekar, valamint
a testőrségek.""! A rangban következő méltóságot a főkamarás viselte, ami
kiemelten fontos bizalmi pozíciónak számított, ugyanis az uralkodó körü¬
li személyes szolgálatokat koordinálta, valamint az udvartartás pénzügyeit
felügyelte, fennhatósága alá tartoztak a kamarások (Kümmerer), a komor¬
nyikok (Kammerdiener), a fűtők (Kammerheizer), a fizetőmester (Kammer¬
zahlmeister), a kincstárnok (Schatzmeister), az ékszerészek, valamint a kü¬
lönféle ipar- és képzőművészek (festők, kőfaragók, szobrászok, metszők)."?
Az udvartartás hierarchiájában a főkamarás utáni következő méltóságot a
főudvarnagy viselte, akinek elsődleges jogkörét az udvar és az udvartartás
tisztségviselői feletti bíráskodás képezte, ellenőrzése alá tartozott az Udvari
Szállásmester (Hofguartiermeister) hivatala, amely pedig az udvari beszál¬
lásolási rendszert működtette." Az udvartartás negyedik főtisztségviselő¬
jének a főistállómester számított, akinek hivatala felelt a Habsburg-istállók
működtetéséért és a lóállomány ellátásért, valamint az udvari utazások meg¬
szervezésében is alapvető szerepet játszott." A Főistállómesteri Hivatal ren¬
delkezett a Habsburg-udvartartásban a Főudvarmesteri Hivatalt követően
a második legnépesebb személyi állománnyal, amelyet főként alacsonyabb
rangú tisztségviselők - mint a lovászok, kovácsok vagy az udvari hajdúk ¬
alkottak, de ezen hivatal részét képezték a nemesi apródok (Edelknabe) is.
Az udvartartás négy főméltóságviselője a Habsburg Monarchia főnemesi
és kormányzati elitjének meghatározó tagjának számított, amely pozíciók
nemcsak ceremoniális-szimbolikus jelentőséggel bírtak, hanem számottevő
politikai hatalmat is biztosítottak viselőik számára. Nem meglepő, hogy az
udvartartás vezetői között a monarchia legnagyobb tekintéllyel és befolyással
bíró famíliáinak (Althann, Auersperg, Liechtenstein, Sinzendorf, Trautson)
tagjait azonosíthatjuk."? Vizsgált korszakunk legismertebb udvari méltó¬
ságviselőjének a neves naplóíró gróf (1764-től herceg), Johann Joseph von
Khevenhüller-Metsch (1706-1776) tekinthető, aki udvari karrierje során
előbb főudvarnagyként (1742-1745), majd főkamarásként (1743-1765), ké¬
190 A feladatok fokról fokra történő változásáról lásd: Scheutz-Wührer, 2011.
11 Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 303-352.; Fazekas 2015. 427-455.
»2 Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 353-370.; Fazekas 2015. 456-462.
193 Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 370-376.; Fazekas 2015. 463-466.
4 Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 376-404.; Fazekas 2015. 467-468.
195 Az udvari főméltóságviselők pályájának elemzését lásd: Scheutz, 2015.