Oldal 76 [76]
A Habrsburg-udvartartás e 75
tos forrásadottságairól is néhány szót szólni. Az udvartartás 16-17. századi
funkcionáriusainak a vizsgálatára a legkézenfekvőbb források az Udvari
Kamaraäban vezetett szamadäskönyvek (Hofzahlamtsbücher), amelyek az ud¬
varban szolgálatot teljesítők személyéről és fizetéséről is pontos információ¬
kat nyújtanak."? A számadáskönyvek szisztematikus módon azonban csak
az 1714-ben bevezetett kamarai reformig használható források, ezt követően
esetlegesen tűnnek fel a kötetekben az udvartartás tisztségviselői.
A sajtó fejlődésének és a nyomdaipar konjunktúrájának köszönhetően a
17-18. szazad forduldjatol évente kiadtak az un. udvarikalendariumot (Kayser¬
königlicher Hof- und Ehren-Calender), amely a császári-királyi udvar (bele¬
értve a főhercegi, főhercegnői és egyéb udvartartások) teljes személyi állo¬
mányának a névsorát tartalmazta." Az udvartartás fogalma alatt a követ¬
kezőkben a kalendáriumokban található Habsburg- (császári, császárnéi,
főhercegi, főhercegnői) udvarok összességét értjük, tehát nem a tágabb udvar
fogalmat használjuk, amelybe a bécsi kormányszervek (mint a kamara vagy
a kancellária) tisztségviselői is beletartoztak. Az udvari kalendáriumokhoz
hasonló nyomtatványokat információközlő és reprezentációs céllal korábban
már más európai udvarok is adtak ki (elsőként 1629-ben a pápai, 1644-ben
a francia, 1694-ben az angol, 1704-ben pedig a porosz udvar)."" E kiadványok
fontos személyi információkkal szolgáltak az udvarba érkező főrendek, ne¬
mesek, ágensek vagy a diplomáciai testületek tagjai számára, valamint általuk
a népes udvartartás személyi állományáról azok is értesülhettek, akik nem
jutottak el az uralkodói rezidenciákra."? A kalendáriumoknak a tájékozta¬
tás mellett reprezentációs funkciójuk is volt, mivel rajtuk keresztül az udvar
grandiózus méreteiről (mint az uralkodói hatalom látványos szimbólumáról)
a császárvároson kívüli nyilvánosság is értesült. Az udvari kalendárium nem
keverendő össze az 1701-től kiadott állami sematizmussal (a kiadvány több
nevvältoztatäson is ätment, Kayserlicher, Königlicher und Erzherzoglicher
Staats- und Standeskalender, kesöbb Schematismo der Kayserl-königlich wie
182
Hengerer, 2004/a.
183 A 18. század első felében kétfajta udvari kalendáriumot adtak ki: rendszertelenül egy kisalakut
(a mai körülbelül A7-es formátumút) és egy nagyobb alakút (nagyjából a mai A5-ös formátummal
megegyezőt). (Lásd bővebben: Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013. 39-41.) A jelen fejezet a nagyalakú ka¬
lendáriumokkal foglalkozik, amelyek az udvartartás névsorát és havi lebontásban az összes udva¬
ri ünnepet tartalmazták. A kisalakú kalendárium tartalmazta az Aranygyapjas Rend és a Csillag¬
keresztes Rend tagjainak a névsorát, az udvari főnemesek név- és születésnapjait, valamint az udvar
magasabb rangú tagjainak halálhírét. Az 1753-ban kiadott példány reprezentatívan közel hatvan
(az udvarban is számontartott) magyar arisztokrata név- és/vagy születésnapját tartalmazza, amely
arányszám nem marad el a cseh vagy az osztrák arisztokratákétól. Hofkalender, 1753. A Főudvar¬
mesteri Hivatal 1766-ban Albert herceg és Mária Krisztina főhercegnő pozsonyi udvartartásáról is
kért be információkat, erről lásd: OStA HHStA HA OMeA ZA AZA Kt. 73. Fasc. 6.
4 Noflatscher, 2004. 61. A kora ujkori hivatali kalendariumok és sematizmusok repertoriumat lasd:
Bauer, 1997-2005. I-IV.
185 A sajtó és az udvar kapcsolatáról lásd: Gestrich, 1994. 78-90.; Bauer, 2010.