Page 66 [66]
A császárváros nemesi iskolái e 65
követően is tanultak magyar és erdélyi főnemesek, az 1770-es évek diákjai
között az Amadé, Mednyánszky és Tolvay családnevekkel egyaránt találkoz¬
hatunk."" A Savoyai Akadémia 1776-ig tudott önálló intézményként mű¬
ködni, ekkor megkezdődött a Iheresianummal való egyesítése, a folyamat
1778-ig húzódott el.
A Habsburg-kormányzat a nemesi akadémiáknak fontos szerepet szánt
a nemesség politikai és társadalmi önképének és szerepkörének az átfor¬
málása terén."§ A szemléletváltás elősegítését az udvar a magyar rendekkel
kapcsolatban különösen fontosnak tartotta, amelynek tagjai kiváltságaikat
a cseh-osztrák nemességhez képest sikeresebben tudták megőrizni. A kor¬
mányzat a nemesi akadémiáknak szánt célja jól tükröződik az iskola taná¬
rának, Joseph von Sonnenfelsnek két beszédében, amelyeket a Savoyai Aka¬
démián adott elő az iskola diákjainak: az elsőt 1767-ben Das Bild des Adels,
majd egy évvel késébb az Ueber den Beweggrund der Verwendung cimen.'”
Ezekben a buzdító szónoklatokban a nemesi növendékek jövőjéről és a ne¬
mesi szerepekről értekezett. Az első előadás mottójául választott Alexander
Pope (1688-1744) idézet is igen beszédes: ,,Honour and fame from no con¬
dition rise, Act well your part, there all Honour lies.”“° Sonnenfels érvelése
szerint a haza a nemesekkel szemben - születesüknel es rangjuknäl fogva ¬
elvárja, hogy szolgálják mind az államot, mind pedig a fejedelmet. A szónok
szerint a nemesi diákok tehát viselkedjenek úgy, ahogy az majdan a társa¬
dalom iránt elkötelezett, felelősségteljes államférfitól elvárható. Ez az igény
a korszak politikai és irodalmi publicisztikájában is egyre gyakrabban fogal¬
mazódott meg a nemességgel kapcsolatosan." Sonnenfels véleménye szerint
a diákoknak nem szabad a hiúság vétségébe esniük azáltal, hogy a felme¬
nőik örökségével kérkednek, mert eredetileg , mindenki egy és ugyanazon
apától származik"."? Lehetőségeiket, képességeiket felhasználva kötelessé¬
87 Schwarz, 1897. 149.
38 Khavanova, 2006; Kékényesi, 2017/a.
39 Sonnenfels, 1767; Sonnenfels, 1786. 177-204. Sonnenfels nézeteivel kapcsolatban bővebben lásd:
Kann, 1962. 149-258.; Karstens, 2011; Khavanova, 2017/a; Klingenstein, 1978; Kontler, 2012; Köke¬
nyesi, 2013/b; Osterloh, 1970.
40 Héczei Pál fordítása szerint: , Hát minden hir és ditsőség a" mellyet ő kerese, sem nem több, sem nem
kevesebb, hanem egy hitván mese." (Héczei, 1829, 89.) Ez a fordítás nem adja vissza jól a Pope-idé¬
zet lényegét, ami abban áll, hogy a cselekedet az egyetlen (és nem a körülmények), amiből minden
becsület fakadhat. Sonnenfels az idézetében (ahogy Héczei is) a fame (hír, hírnév) szót használta,
de az eredeti Pope-szöveg (Pope, 1820. 55.) a shame (szégyen) kifejezést tartalmazza, amely a szöveg
jelentését nagy mértékben megváltoztatja. Nem tudjuk, hogy Sonnenfels tudatosan használt volna
az eredetitől eltérő változatot, de valószínűsíthető, hogy nem puszta félreolvasásról van szó, mert
Héczeinélis hasonló változattal találkozhatunk. Elképzelhető, hogy az osztrák és a magyar recepci¬
óban ez a corpus lett - nem tudjuk, hogy szándékoltan-e vagy sem, de - elterjedt. Az azonban jelen¬
tőséggel bír számunkra, hogy a bécsi államtudós ezt az idézetet választotta beszéde mottójául.
mi Az államférfi-ideál részletes bemutatását lásd: Martens, 1996.
42 Sonnenfels, 1767. 5.