mérnököt. A Savoyai Akadémia jogi képzése és korszerű oktatási rendje kez¬
detben a Iheresianum számára is egyfajta mintául szolgált.
A Savoyai Akadémián tanulni más bécsi nemesi iskolákkal összehason¬
lítva anyagilag kedvezőbbnek bizonyult. A különböző ösztöndíjak, alapítvá¬
nyok mellett a tandíjas képzés sem számított (bizonyos nemesi réteg felett)
megfizethetetlennek. A tandíj évente 300 forintba került, saját nevelőért to¬
vábbi 270 forintot, a külön nagyobb méretű szobáért 100 forintot és a lo¬
vaglóiskola használatáért szintén 100 forintot kellett a szülőknek fizetniük."
Az iskola hamar kedveltté vált a nemesség körében, aminek hatására az éves
diáklétszám általában hetven-nyolcvan fő körül mozgott. Az iskola matriku¬
lája sajnos elveszett vagy lappang, de a régebbi szakirodalom adatai alapján
tudni lehet, hogy az intézmény a magyar főnemesi szülők bizalmát is elnyer¬
te. Már 1749-ben az iskola első tanulói között több magyar diákot találunk,
Horeczky és Sándor bárók mellett (a fiatalon nemesi apródként szolgáló) gróf
Keglevich József (1700-1765) helytartótanácsos fiat, Janost (1730-1767), vagy
a köznemesi származású Skerlecz Ferenc (1731-1803), későbbi kancelláriai
titkárt, majd 1769-től helytartótanácsost."? Később, 1758-ban (a Theresi¬
anumon végrehajtott bizonyos átszervezéseket követően)" szintén az aka¬
démián tanult gróf Draskovich József (1714-1765) táborszernagy fia, János
(1740-1787), későbbi ezredes és a magyar szabadkőművesség központi szer¬
vezőegyénisége, gróf Erdődy János (1733-1806), későbbi horvát bán, vagy Fe¬
kete György (1711-1788), majdani országbíró fia, János (1741-1803), miként
az erdélyi rendek tagjai közül gróf Kemény Lőrinc."! Kemény még három
évvel később is az intézmény diákja volt, amire a Wienerisches Diarium egy
ceremoniális híradásából következtethetünk. 1761. augusztus 14-én József,
Lipót, Ferdinánd és Miksa főherceg tett látogatást a Savoyai Akadémián, tisz¬
teletükre tizenkét tanuló kettes párokba rendeződve lovas keringőt (Carous¬
sel) mutathatott be." A diákok mindegyike különböző nációból származott,
találunk közöttük bajort, lengyelt, modenait vagy würzburgit, valamint Ke¬
mény személyében erdélyit is.'”° Az akadémián vizsgálati korszakhatárunkat
3 Schwarz, 1897. 11-12.
32 Schwarz, 1897. 18.; Ember, 1940. 200-202.
3 1755-1758 között a Favorita-kastelyban ket oktatäsi intezmeny müködött egymäs mellett: az 1746¬
ban alapított, a jezsuiták kezelésében lévő Iheresianum és az 1755-ben életre hívott Theresianische
Ritterakademie. A jog- és államtudományos képzés ekkor a lovagi akadémián kapott helyet. A fi¬
nanciális nehézségek és az iskola rendkívül alacsony látogatottsága miatt - amiben a tandíj kiemel¬
kedően magas összege mellett a hétéves háború is közrejátszott (sok fiatal nemes abbahagyta tanul¬
mányait a katonai karrier reményében) - az önálló akadémia 1758-ban bezárta kapuit. Cicalek, 1872.
41.; Kökényesi, 2013/a. 138.
34 Schwarz, 1897. 92.; Fináczy, 1899. I. 338.
835 WD 1761. 08. 22.
36 A híradás Kemény keresztnevét nem közli, de valószínűleg Kemény Lőrincről (esetleg valamely csa¬
ládtagjáról) van szó.