Oldal 57 [57]
OCR
56 e Az udvar vonzásában (1756-1825), akinek tanulmányai mögött az anya, Viczay Jozefa (1732-1792) hatását és családi hagyományait feltételezhetjük, ugyanis neki már apja, Jób, valamint bátyja, Mihály (1727-1781) is a császárvárosban művelődött. A Hadmérnöki Akadémia a magyar és az erdélyi főnemesség fókuszába igazán a vizsgálati korszakhatárunk után, a jozefinus évtizedben került, ekkor Festeticsek, Wesselényiek és Zichyk egyaránt látogatták az intézményt. Az akadémia és a katonai karrier számos diák számára remek kitörési pontot, felemelkedési lehetőséget jelentett, kiváltképp a köznemesi diákok számára. A legismertebb életút Vay Miklós (1756-1824) pályája, aki vezérőrnagyi rendfokozata mellett bárói címre is szert tett, valamint a korszak neves hadtechnikusává és tudományos szakemberévé is vált." e) Iheresianum A Habsburg Monarchiában - a bécsi Iheresianum életre hívásáig — nem működött olyan lovagi akadémia, amely nemcsak regionális, hanem az egész közép-kelet-európai államkonglomerátumra kiterjedő hatással és vonzerővel bírt volna. Azon főnemesi szülők, akik rendelkeztek a szükséges világlátással és anyagi háttérrel, a fiaikat külföldi egyetemekre és lovagi akadémiákra küldték tanulni, hogy onnan a gyermekek a kor elvárásainak megfelelő műveltségideál, szakismeretek és viselkedési-kulturális normák ismeretében térjenek haza, majd ezek birtokában képesek legyenek karriert építeni és a família hírnevét öregbíteni. A Habsburg-kormányzatnak régóta feltett célja volt ezen a helyzeten változtatni, de a nemesi képzés reformjára csak Mária Terézia uralkodása alatt került sor. Ebben a folyamatban játszott központi szerepet a bécsi Iheresianum intézménye. 99 Pályájára lásd: Szakály, 2003. Az iskola diákja volt a magyar főúri családok között kevésbé jelentősnek számító Szörényi családból származó báró Szörényi András (1756-1829) vezérőrnagy fia, Antal is. Kissné Bognár, 2004. Nr. 6058.; Schmidt-Brentano, 2006. 100.
