Oldal 57 [57]
56 e Az udvar vonzásában
(1756-1825), akinek tanulmányai mögött az anya, Viczay Jozefa (1732-1792)
hatását és családi hagyományait feltételezhetjük, ugyanis neki már apja,
Jób, valamint bátyja, Mihály (1727-1781) is a császárvárosban művelődött.
A Hadmérnöki Akadémia a magyar és az erdélyi főnemesség fókuszába iga¬
zán a vizsgálati korszakhatárunk után, a jozefinus évtizedben került, ekkor
Festeticsek, Wesselényiek és Zichyk egyaránt látogatták az intézményt. Az
akadémia és a katonai karrier számos diák számára remek kitörési pontot,
felemelkedési lehetőséget jelentett, kiváltképp a köznemesi diákok számá¬
ra. A legismertebb életút Vay Miklós (1756-1824) pályája, aki vezérőrnagyi
rendfokozata mellett bárói címre is szert tett, valamint a korszak neves had¬
technikusává és tudományos szakemberévé is vált."
e) Iheresianum
A Habsburg Monarchiában - a bécsi Iheresianum életre hívásáig — nem mű¬
ködött olyan lovagi akadémia, amely nemcsak regionális, hanem az egész
közép-kelet-európai államkonglomerátumra kiterjedő hatással és vonzerő¬
vel bírt volna. Azon főnemesi szülők, akik rendelkeztek a szükséges világlá¬
tással és anyagi háttérrel, a fiaikat külföldi egyetemekre és lovagi akadémi¬
ákra küldték tanulni, hogy onnan a gyermekek a kor elvárásainak megfelelő
műveltségideál, szakismeretek és viselkedési-kulturális normák ismeretében
térjenek haza, majd ezek birtokában képesek legyenek karriert építeni és
a família hírnevét öregbíteni. A Habsburg-kormányzatnak régóta feltett célja
volt ezen a helyzeten változtatni, de a nemesi képzés reformjára csak Mária
Terézia uralkodása alatt került sor. Ebben a folyamatban játszott központi
szerepet a bécsi Iheresianum intézménye.
99 Pályájára lásd: Szakály, 2003. Az iskola diákja volt a magyar főúri családok között kevésbé jelentős¬
nek számító Szörényi családból származó báró Szörényi András (1756-1829) vezérőrnagy fia, Antal
is. Kissné Bognár, 2004. Nr. 6058.; Schmidt-Brentano, 2006. 100.