Oldal 52 [52]
A császárváros nemesi iskolái e 51
Johann Basilius Küchelbecker a Landschaftsakademie-ről pozitív véleményt
formált, elismerően szólt arról, hogy az akadémián nemcsak a stúdiumokra,
hanem a , nemesi exercitiumok" és a nyelvek oktatására is nagy hangsúlyt
fektetnek.”” Az iskola vonzerejét az oktatott tárgyak sokszínűsége mellett
növelte, hogy az intézmény nemcsak az alsó ausztriai rendekkel, hanem a
Habsburg-kormányzattal is szoros kapcsolatban állt, a diákok udvarképes¬
nek számítottak, tehát fontosabb eseményeken az uralkodói rezidenciákon is
megjelenhettek."
Az iskola a korabeli viszonyokhoz mérve drágának számított, egyfajta
presztízskiadást és befektetést jelentett a (főjnemesi szülők számára fiaikat
az akadémián neveltetni. 1692-1717 között évente 700 forint volt egy diak ¬
szolgálójával együtt értendő - tandíja, 1743 után ez az összeg 1000 forintra
emelkedett, aki saját nevelőt is akart magával vinni, annak pedig még továb¬
bi 250, majd később 300 forintot kellett fizetnie." A magas tandíj miatt (ami
egy középhivatalnok nagyjából éves fizetését tette ki) az akadémia diákjai
leginkább az arisztokraták soraiból kerültek ki, bárók és grófok látogatták az
iskolát, nemesi ranggal nem rendelkezők pedig nem is iratkozhattak be az in¬
tézménybe. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy a Landschaftsakademie
az 1711 utáni korszakban nem a legfelső udvari elit képzőintézménye volt,
többnyire a Habsburg Monarchia, és kiváltképp Alsó-Ausztria azon főúri
családjai adták fiaikat az akadémiára művelődni, akik a költséges külföl¬
di Kavalierstour finanszírozását nem engedhették meg maguknak. A szűk
létszámú diákállományban, ami jellemzően tíz-tizenöt fő körül mozgott,
a korszakunkban tipikus módon az Eck, Engelsperg, Kielmansegg, Rummel,
Schallenberg, Sonnau, Walterskirchen famíliák tagjai képviseltették magu¬
kat, de a diákok között egy-egy Hohenfeld vagy Sinzendorf fiút is lehet azo¬
nosítani.
Az akadémia matrikulája sajnos nem maradt fenn, de a Staatskalender
híradásai és a régebbi szakirodalom alapján tudni lehet, hogy néhány erdélyi,
horvát és magyar főúri diák is tanult a Landschaftsakademie-n." A kutatás
nachmahls nicht mindr in des Lands Fiirsten, als des Landes Diensten, bey Kreigs- und Friedens¬
Zeiten miissen gebrauchen lassen.” Bormastino, 1715. 115.
7 Kiichelbecker, 1730. 646.
7 A diäkok ,udvarképességére” a Staatskalender is külôn felhivta a nemesi szülôk figyelmét: Staats¬
und Standes-Calender, 1709. 106.
#4 Mayer, 1888. 25.
> Mayer, 1888. 26-27. À Staatskalender néhäny évtél eltekintve kôzreadta a Landschaftsakademie ta¬
nulóinak a névsorát. Az állami sematizmust viszont (főként a 18. század első harmadában) nem
minden évben adták ki, így a következő rövid áttekintés szükségszerűen hiányosnak tekinthető, az
iskola diákságának rekonstruálásához további kutatások szükségesek. Az Alsó-ausztriai Tartomá¬
nyi Levéltár több állagában lehet fontos információt találni a diákok azonosításához, de ezen új ku¬
tatási eredményeket csak egy későbbi tanulmányban lesz lehetőségem ismertetni.