Johann Basilius Küchelbecker a Landschaftsakademie-ről pozitív véleményt
 formált, elismerően szólt arról, hogy az akadémián nemcsak a stúdiumokra,
 hanem a , nemesi exercitiumok" és a nyelvek oktatására is nagy hangsúlyt
 fektetnek.”” Az iskola vonzerejét az oktatott tárgyak sokszínűsége mellett
 növelte, hogy az intézmény nemcsak az alsó ausztriai rendekkel, hanem a
 Habsburg-kormányzattal is szoros kapcsolatban állt, a diákok udvarképes¬
 nek számítottak, tehát fontosabb eseményeken az uralkodói rezidenciákon is
 megjelenhettek."
 
Az iskola a korabeli viszonyokhoz mérve drágának számított, egyfajta
 presztízskiadást és befektetést jelentett a (főjnemesi szülők számára fiaikat
 az akadémián neveltetni. 1692-1717 között évente 700 forint volt egy diak ¬
 szolgálójával együtt értendő - tandíja, 1743 után ez az összeg 1000 forintra
 emelkedett, aki saját nevelőt is akart magával vinni, annak pedig még továb¬
 bi 250, majd később 300 forintot kellett fizetnie." A magas tandíj miatt (ami
 egy középhivatalnok nagyjából éves fizetését tette ki) az akadémia diákjai
 leginkább az arisztokraták soraiból kerültek ki, bárók és grófok látogatták az
 iskolát, nemesi ranggal nem rendelkezők pedig nem is iratkozhattak be az in¬
 tézménybe. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy a Landschaftsakademie
 az 1711 utáni korszakban nem a legfelső udvari elit képzőintézménye volt,
 többnyire a Habsburg Monarchia, és kiváltképp Alsó-Ausztria azon főúri
 családjai adták fiaikat az akadémiára művelődni, akik a költséges külföl¬
 di Kavalierstour finanszírozását nem engedhették meg maguknak. A szűk
 létszámú diákállományban, ami jellemzően tíz-tizenöt fő körül mozgott,
 a korszakunkban tipikus módon az Eck, Engelsperg, Kielmansegg, Rummel,
 Schallenberg, Sonnau, Walterskirchen famíliák tagjai képviseltették magu¬
 kat, de a diákok között egy-egy Hohenfeld vagy Sinzendorf fiút is lehet azo¬
 nosítani.
 
Az akadémia matrikulája sajnos nem maradt fenn, de a Staatskalender
 híradásai és a régebbi szakirodalom alapján tudni lehet, hogy néhány erdélyi,
 horvát és magyar főúri diák is tanult a Landschaftsakademie-n." A kutatás
 
 
nachmahls nicht mindr in des Lands Fiirsten, als des Landes Diensten, bey Kreigs- und Friedens¬
 Zeiten miissen gebrauchen lassen.” Bormastino, 1715. 115.
 
7 Kiichelbecker, 1730. 646.
 
7 A diäkok ,udvarképességére” a Staatskalender is külôn felhivta a nemesi szülôk figyelmét: Staats¬
 und Standes-Calender, 1709. 106.
 
#4 Mayer, 1888. 25.
 
> Mayer, 1888. 26-27. À Staatskalender néhäny évtél eltekintve kôzreadta a Landschaftsakademie ta¬
 nulóinak a névsorát. Az állami sematizmust viszont (főként a 18. század első harmadában) nem
 minden évben adták ki, így a következő rövid áttekintés szükségszerűen hiányosnak tekinthető, az
 iskola diákságának rekonstruálásához további kutatások szükségesek. Az Alsó-ausztriai Tartomá¬
 nyi Levéltár több állagában lehet fontos információt találni a diákok azonosításához, de ezen új ku¬
 tatási eredményeket csak egy későbbi tanulmányban lesz lehetőségem ismertetni.