OCR
50 s Az udvar vonzásában akadémiájának számított." A Landschaftsakademie tervezete már az 1660-as évtized első éveiben körvonalazódott, az alapítás ügye azonban a helyválasztás, anyagi nehézségek, majd az oszmán támadás veszélye miatt még évtizedekig húzódott. Kezdetben a Minoritenplatzon akarták kialakítani az iskolát, de az alsó-ausztriai rendek 1682-ben, többszöri bizottsági munkálatot követően úgy határoztak, hogy Bécs külvárosában, Rossauban hozzák létre a lovagi akadémiát, ahol addig vidéki lovaglóiskola működött. A császárváros 1683. évi oszmánok általi ostromát követően 1685-1689 között tartottak az építkezési munkálatok, ami után az iskola megnyithatta kapuit." Az akadémia széleskörű oktatási repertoárral rendelkezett, amelynek keretében latin, francia és spanyol nyelvet, világ- és államtörténetet, geográfiát, jogtudományt, polgári és hadi építészetet, matematikát, geometriát, illetve táncot, lovaglást és katonai exercitiumokat is tanítottak." A tanrend, valamint a mindennapok rendje a nyugat-európai lovagi akadémiákhoz hasonlóan lett kialakítva. A 18. század elején a napirend a következőképp nézett ki: a diákok a napot misével kezdték, majd a lovaglóiskolában folytatták, utána a filozófia és történelem, később a matematika-, geometria- és a mérnöktudományok oktatása következett, nem sokkal később a jogi stúdium kapott helyet, amit a vívóóra követett, utána a modern (francia, olasz, spanyol) nyelvek gyakorlására, majd a táncórára került sor, végül a napot a jogi ismeretek ismétlése (correpetitio) zárta." Az akadémia tanári karát nem szerzetesek, hanem világi szakemberek alkották, köztük többen a Habsburg Monarchia tudósközösségének elismert tagjai voltak, mint az itáliai Leander Anguissola (1653-1720) hadmérnök, kartográfus, az ír származású William O’Kelly (1670-1751) filozéfia- és heraldikatanär vagy az egyetemen is tanító Johann Jakob Oppenritter jogäsz. Antonio Bormastino Bécsről szóló városleírásában a következőképp jellemezte, méltatta az iskolát: , Úgy vélem, hogy ott minden exercitiumot oktatnak. Nemcsak a nemes exercitiumokat, hanem a tudományokat, és még a jogokat is. De különösen a történelmet, matematikát, címertant stb. Ezek egy nemes számára valóban elsajátítandó dolgok, annál is inkább, mivel ezeket később nem csekélyebb módon, mint a fejedelem vagy az ország szolgálatában háborús és békeidőben egyaránt használnia kell tudni." A bécsi oktatási lehetőségekkel szemben kritikus türingiai utazó, Mayer, 1888. 6. Az akadémia történetéről bővebben: Strebl, 1936; Garretson, 1979; a magyar rendek egy szűk csoportjának nemesi iskola alapítási tervéről: Károlyi, 1884. A 16. századi bécsi tartományi iskola magyar tanulóihoz lásd: Gecsényi, 2008. A bizottsági munkálatokról és az alapítás részleteiről: Mayer, 1888. 6—25. 69 Gatti, 1901. 5-6.; Garretson, 1979. 123.; Strebl, 1936. 161-214. 7o Staats- und Standes-Calender, 1709. 106. 7 „Ich meine, man lehrt dort alle Exercitien. Nicht allein die adelichen, sondern auch die Wissenschaften, und so gar die Rechten. Vornemlich aber die Histori, die Mathematic, die WappenKunst, c. Dieß seynd einem von Adel wohl anstehende Dinge: umb desto mehr, weilen sich diese