akadémiájának számított." A Landschaftsakademie tervezete már az 1660-as
évtized első éveiben körvonalazódott, az alapítás ügye azonban a helyválasz¬
tás, anyagi nehézségek, majd az oszmán támadás veszélye miatt még évti¬
zedekig húzódott. Kezdetben a Minoritenplatzon akarták kialakítani az is¬
kolát, de az alsó-ausztriai rendek 1682-ben, többszöri bizottsági munkálatot
követően úgy határoztak, hogy Bécs külvárosában, Rossauban hozzák létre
a lovagi akadémiát, ahol addig vidéki lovaglóiskola működött. A császárvá¬
ros 1683. évi oszmánok általi ostromát követően 1685-1689 között tartottak
az építkezési munkálatok, ami után az iskola megnyithatta kapuit."
Az akadémia széleskörű oktatási repertoárral rendelkezett, amelynek ke¬
retében latin, francia és spanyol nyelvet, világ- és államtörténetet, geográ¬
fiát, jogtudományt, polgári és hadi építészetet, matematikát, geometriát, il¬
letve táncot, lovaglást és katonai exercitiumokat is tanítottak." A tanrend,
valamint a mindennapok rendje a nyugat-európai lovagi akadémiákhoz
hasonlóan lett kialakítva. A 18. század elején a napirend a következőképp
nézett ki: a diákok a napot misével kezdték, majd a lovaglóiskolában foly¬
tatták, utána a filozófia és történelem, később a matematika-, geometria- és
a mérnöktudományok oktatása következett, nem sokkal később a jogi stú¬
dium kapott helyet, amit a vívóóra követett, utána a modern (francia, olasz,
spanyol) nyelvek gyakorlására, majd a táncórára került sor, végül a napot a
jogi ismeretek ismétlése (correpetitio) zárta." Az akadémia tanári karát nem
szerzetesek, hanem világi szakemberek alkották, köztük többen a Habsburg
Monarchia tudósközösségének elismert tagjai voltak, mint az itáliai Leander
Anguissola (1653-1720) hadmérnök, kartográfus, az ír származású William
O’Kelly (1670-1751) filozéfia- és heraldikatanär vagy az egyetemen is tanító
Johann Jakob Oppenritter jogäsz. Antonio Bormastino Bécsről szóló város¬
leírásában a következőképp jellemezte, méltatta az iskolát: , Úgy vélem, hogy
ott minden exercitiumot oktatnak. Nemcsak a nemes exercitiumokat, hanem
a tudományokat, és még a jogokat is. De különösen a történelmet, matemati¬
kát, címertant stb. Ezek egy nemes számára valóban elsajátítandó dolgok, an¬
nál is inkább, mivel ezeket később nem csekélyebb módon, mint a fejedelem
vagy az ország szolgálatában háborús és békeidőben egyaránt használnia kell
tudni." A bécsi oktatási lehetőségekkel szemben kritikus türingiai utazó,
Mayer, 1888. 6. Az akadémia történetéről bővebben: Strebl, 1936; Garretson, 1979; a magyar rendek
egy szűk csoportjának nemesi iskola alapítási tervéről: Károlyi, 1884. A 16. századi bécsi tartományi
iskola magyar tanulóihoz lásd: Gecsényi, 2008.
A bizottsági munkálatokról és az alapítás részleteiről: Mayer, 1888. 6—25.
69 Gatti, 1901. 5-6.; Garretson, 1979. 123.; Strebl, 1936. 161-214.
7o Staats- und Standes-Calender, 1709. 106.
7 „Ich meine, man lehrt dort alle Exercitien. Nicht allein die adelichen, sondern auch die Wis¬
senschaften, und so gar die Rechten. Vornemlich aber die Histori, die Mathematic, die Wappen¬
Kunst, c. Dieß seynd einem von Adel wohl anstehende Dinge: umb desto mehr, weilen sich diese