OCR
A császárváros nemesi iskolái e 47 a matrikula-bejegyzések alapján úgy tűnik, hogy a 18. században nagyjából a kispapok fele került ki a nemesség sorából.? A szeminárium az esztergomi egyházmegye felügyelete alá tartozott, így ezen egyházmegye diákjai alkották a tanulók többségét, de mellettük számos területről érkeztek növendékek az intézménybe: Győr, Nyitra és Eger egyházmegye kispapjai képviseltették magukat a legnagyobb arányban (az előbbi két egyházmegye az 1730-as évekig, az utóbbi 1687-ig rendelkezett alapítványi helyekkel), de számos erdélyi növendéket is lehet a szeminaristák között azonosítani." A szeminárium a bécsi egyetemmel szoros összeköttetésben működött, a papképzés keretében a szeminaristák előbb az egyetem bölcsészeti, majd teológiai fakultását látogatták. A hétéves, majd 1752 után (a filozófiai kurzus rövidítését követően) hatéves képzés egészét azonban kevesen járták az első évtől az utolsóig Bécsben végig. Fazekas István kutatásai alapján látszik, hogy a többség csupán stúdiuma egy meghatározott fázisában (jellemzően 2-5 tanéven keresztül) tartózkodott a császárvárosban, tanulmányait pedig többnyire Nagyszombatban vagy Rómában folytatta." A magyar főnemesek szemináriumi jelenléte igen hasonló tendenciát mutat, mint amit a bécsi egyetem világi főúri hallgatóinál megfigyelhettünk. VI. Károly uralkodása alatt még aktívan képviseltették magukat a szeminaristák között a főúri származású kispapok, az 1740-es évek közepére azonban eltűntek az intézmény tanulói közül. 1711-1765 között kilenc egyházi pályára lépő fiatal báró vagy gróf fordult meg a bécsi egyetemen, közülük egyedül gróf Forgách Pál (1696-1759), későbbi nagyváradi, majd váci püspök nem tartozott a Pázmáneum hallgatói közé. Forgách a filozófiai stúdiuma során tanult a császárvárosban, 1715-ben szerzett magisteri címet, teológiai tanulmányait később Rómában folytatta, ahol doktori fokozatra is szert tett." A többi nyolc hallgató közül heten még VI. Károly regnálása alatt kezdték meg bécsi stúdiumukat, de közülük a nagyszombati szemináriumból Bécsbe került gróf Révay Antal (1718-1783), későbbi rozsnyói, majd nyitrai püspök a teológiai baccalaureatusi fokozatát már az uralkodóváltást követően, 1741-ben szerezte meg." A többi hat szeminarista igen heterogén főúri családból érkezett, ketten származtak a szűk főnemesi elit köréből, gróf Csáky Miklós (1698-1757) kalocsai, 1751-től esztergomi érsek, Csáky István (1635-1699) országbíró fia, gróf Zichy Ferenc (1701-1783), későbbi győri püspök apja, Zichy Péter (1674-1726) pedig királyi főasztalnokmester volt." Csáky Miklós már bécsi stúdiuma alatt megFazekas, 2002. 74. Fazekas, 2002. 67. Fazekas, 2003. 15. Kissné Bognár, 2004. Nr. 3131.; Bitskey, 1996. 238. Bognár et al, 2002. Nr. 3030.; Kissné Bognár, 2004. Nr. 3860. 6 Bécsi tanulmanyaikra lasd: Fazekas, 2003. Nr. 1203., 1234. Csaky Istvan palyajahoz lasd: Barta, 2021. $ 6 NS a à