Oldal 48 [48]
A császárváros nemesi iskolái e 47
a matrikula-bejegyzések alapján úgy tűnik, hogy a 18. században nagyjából
a kispapok fele került ki a nemesség sorából.? A szeminárium az esztergomi
egyházmegye felügyelete alá tartozott, így ezen egyházmegye diákjai alkot¬
ták a tanulók többségét, de mellettük számos területről érkeztek növendékek
az intézménybe: Győr, Nyitra és Eger egyházmegye kispapjai képviseltették
magukat a legnagyobb arányban (az előbbi két egyházmegye az 1730-as éve¬
kig, az utóbbi 1687-ig rendelkezett alapítványi helyekkel), de számos erdélyi
növendéket is lehet a szeminaristák között azonosítani."
A szeminárium a bécsi egyetemmel szoros összeköttetésben működött,
a papképzés keretében a szeminaristák előbb az egyetem bölcsészeti, majd
teológiai fakultását látogatták. A hétéves, majd 1752 után (a filozófiai kurzus
rövidítését követően) hatéves képzés egészét azonban kevesen járták az első
évtől az utolsóig Bécsben végig. Fazekas István kutatásai alapján látszik, hogy
a többség csupán stúdiuma egy meghatározott fázisában (jellemzően 2-5 tan¬
éven keresztül) tartózkodott a császárvárosban, tanulmányait pedig többnyi¬
re Nagyszombatban vagy Rómában folytatta." A magyar főnemesek szemi¬
náriumi jelenléte igen hasonló tendenciát mutat, mint amit a bécsi egyetem
világi főúri hallgatóinál megfigyelhettünk. VI. Károly uralkodása alatt még
aktívan képviseltették magukat a szeminaristák között a főúri származású
kispapok, az 1740-es évek közepére azonban eltűntek az intézmény tanulói
közül. 1711-1765 között kilenc egyházi pályára lépő fiatal báró vagy gróf for¬
dult meg a bécsi egyetemen, közülük egyedül gróf Forgách Pál (1696-1759),
későbbi nagyváradi, majd váci püspök nem tartozott a Pázmáneum hallgatói
közé. Forgách a filozófiai stúdiuma során tanult a császárvárosban, 1715-ben
szerzett magisteri címet, teológiai tanulmányait később Rómában folytat¬
ta, ahol doktori fokozatra is szert tett." A többi nyolc hallgató közül heten
még VI. Károly regnálása alatt kezdték meg bécsi stúdiumukat, de közülük a
nagyszombati szemináriumból Bécsbe került gróf Révay Antal (1718-1783),
későbbi rozsnyói, majd nyitrai püspök a teológiai baccalaureatusi fokozatát
már az uralkodóváltást követően, 1741-ben szerezte meg." A többi hat sze¬
minarista igen heterogén főúri családból érkezett, ketten származtak a szűk
főnemesi elit köréből, gróf Csáky Miklós (1698-1757) kalocsai, 1751-től esz¬
tergomi érsek, Csáky István (1635-1699) országbíró fia, gróf Zichy Ferenc
(1701-1783), későbbi győri püspök apja, Zichy Péter (1674-1726) pedig ki¬
rályi főasztalnokmester volt." Csáky Miklós már bécsi stúdiuma alatt meg¬
Fazekas, 2002. 74.
Fazekas, 2002. 67.
Fazekas, 2003. 15.
Kissné Bognár, 2004. Nr. 3131.; Bitskey, 1996. 238.
Bognár et al, 2002. Nr. 3030.; Kissné Bognár, 2004. Nr. 3860.
6 Bécsi tanulmanyaikra lasd: Fazekas, 2003. Nr. 1203., 1234. Csaky Istvan palyajahoz lasd: Barta, 2021.
$ 6 NS a à