Seite 43 [43]
OCR
42 s Az udvar vonzäsäban oszlatása után sem kerültek ki az egyetemről, mivel számos exjezsuita tudós személyes szerepvállalása a képzés színvonalának fenntartásában nélkülözhetetlennek bizonyult.? 1753-ban vette kezdetét a jogi kar reformja, ugyanebben az évben a filozófiai fakultáson megindult a német nyelv és stilisztika önálló tárgyként való tanítása is. A cenzúra függetlenedett az egyetemtől, önálló könyvvizsgáló bizottság alakult, és a professzorok bérezésében is előrelépés történt. Bécs fokozatosan a katolikus egyetemi reform és a katolikus felvilágosodás kiemelkedő szellemi központjává vált. Az egyetem fénykorának az 1750-es évtized első évei és az 1770-es évek második fele közti időszak tekinthető, ekkorra tehető a reformok időszaka és a korszak neves professzorainak működése, mások mellett érdemes Maximilian Hell, avagy Hell Miksa (1720-1792) csillagäszt, Joseph Liesganig (1719-1799) asztronömust, Karl Anton von Martini (1726-1800) termeszetjogäszt, Paul Joseph von Riegger (1705-1775) egyhäzjogäszt vagy Joseph von Sonnenfelst, az allamtudomanyok professzorat megemliteni.” A bécsi egyetem vonzáskörzete szempontjából kiemelkedett a Habsburg Monarchia egyetemei közül, az univerzitás jelentősége az egész közép-keleteurópai államkonglomerátumra kiterjedt. Magyar Királyságból származó peregrinusok már 1526 előtt is szép számban látogatták az alsó-ausztriai univerzitást, de az egyetem szerepe a közös birodalom létrejötte utáni időszakban értékelődött fel igazán. A magyar politikai és kulturális élet olyan meghatározó személyiségei voltak fiatalon az egyetem hallgatói, mint Pázmány Péter (1570-1637) bíboros, esztergomi érsek és Zrínyi Miklós (16201664) költő, hadvezér, illetve - ugyan egyetemi stúdium folytatása nélkül, de - szintén a bécsi jezsuitáknál művelődött gróf Esterházy Miklós (1582-1645) leendő nádor is.? A különböző bécsi oktatási lehetőségek közül a diáklétszámok alapján mindig az egyetem, illetve a mellette működő gimnázium emelkedett ki a leglátványosabb módon, amelyet az univerzitáson működő magyar egyetemi nemzet, illetve a különböző, csak a magyarországi diákok számára fenntartott alapítványi helyek (például az Oláh- vagy a Kutassay-féle alapítványok) is elősegítettek.? Mind a négy egyetemi nemzet évente egyszer, védőszentjének ünnepén nagy ünnepséget tartott, amely a császárvárosi keretek között is fontos ceremoniális eseménynek számított. A magyar egyetemi nemzet Szent László-napi (június 27.) ünnepségéről a bécsi újság, 5 — Az osztrák exjezsuiták szerepéről és tevékenységéről lasd: Haberzettl, 1969. 26 Engelbrecht, 1984. 190. 7 A korszak jezsuita tudományosságáról bővebben läsd: Aspaas-Kontler, 2019. # A bécsi jezsuita gimnáziumnak már 1578-ban is voltak magyarországi tanulói: Szelestei Nagy, 1997. "9 Finaczy, I. 1899. 341.; Barta, 1937. 121.
