Seite 43 [43]
42 s Az udvar vonzäsäban
oszlatása után sem kerültek ki az egyetemről, mivel számos exjezsuita tudós
személyes szerepvállalása a képzés színvonalának fenntartásában nélkülöz¬
hetetlennek bizonyult.? 1753-ban vette kezdetét a jogi kar reformja, ugyan¬
ebben az évben a filozófiai fakultáson megindult a német nyelv és stilisztika
önálló tárgyként való tanítása is. A cenzúra függetlenedett az egyetemtől,
önálló könyvvizsgáló bizottság alakult, és a professzorok bérezésében is elő¬
relépés történt. Bécs fokozatosan a katolikus egyetemi reform és a katolikus
felvilágosodás kiemelkedő szellemi központjává vált. Az egyetem fénykorá¬
nak az 1750-es évtized első évei és az 1770-es évek második fele közti időszak
tekinthető, ekkorra tehető a reformok időszaka és a korszak neves professzo¬
rainak működése, mások mellett érdemes Maximilian Hell, avagy Hell Mik¬
sa (1720-1792) csillagäszt, Joseph Liesganig (1719-1799) asztronömust, Karl
Anton von Martini (1726-1800) termeszetjogäszt, Paul Joseph von Riegger
(1705-1775) egyhäzjogäszt vagy Joseph von Sonnenfelst, az allamtudoma¬
nyok professzorat megemliteni.”
A bécsi egyetem vonzáskörzete szempontjából kiemelkedett a Habsburg
Monarchia egyetemei közül, az univerzitás jelentősége az egész közép-kelet¬
európai államkonglomerátumra kiterjedt. Magyar Királyságból származó
peregrinusok már 1526 előtt is szép számban látogatták az alsó-ausztriai
univerzitást, de az egyetem szerepe a közös birodalom létrejötte utáni idő¬
szakban értékelődött fel igazán. A magyar politikai és kulturális élet olyan
meghatározó személyiségei voltak fiatalon az egyetem hallgatói, mint Páz¬
mány Péter (1570-1637) bíboros, esztergomi érsek és Zrínyi Miklós (1620¬
1664) költő, hadvezér, illetve - ugyan egyetemi stúdium folytatása nélkül, de
- szintén a bécsi jezsuitáknál művelődött gróf Esterházy Miklós (1582-1645)
leendő nádor is.? A különböző bécsi oktatási lehetőségek közül a diáklét¬
számok alapján mindig az egyetem, illetve a mellette működő gimnázium
emelkedett ki a leglátványosabb módon, amelyet az univerzitáson működő
magyar egyetemi nemzet, illetve a különböző, csak a magyarországi diákok
számára fenntartott alapítványi helyek (például az Oláh- vagy a Kutassay-féle
alapítványok) is elősegítettek.? Mind a négy egyetemi nemzet évente egy¬
szer, védőszentjének ünnepén nagy ünnepséget tartott, amely a császárvá¬
rosi keretek között is fontos ceremoniális eseménynek számított. A magyar
egyetemi nemzet Szent László-napi (június 27.) ünnepségéről a bécsi újság,
5 — Az osztrák exjezsuiták szerepéről és tevékenységéről lasd: Haberzettl, 1969.
26 Engelbrecht, 1984. 190.
7 A korszak jezsuita tudományosságáról bővebben läsd: Aspaas-Kontler, 2019.
# A bécsi jezsuita gimnáziumnak már 1578-ban is voltak magyarországi tanulói: Szelestei Nagy, 1997.
"9 Finaczy, I. 1899. 341.; Barta, 1937. 121.