A császárváros nemesi iskolái e 39
nemcsak a fejedelmi gyűjteményekbe nyerhettek betekintést, hanem a kül¬
földi kormányzati és kulturális szokásokba is, megfigyelhették a ceremóni¬
ákat, tanulmányozhatták az udvari társadalom működését, elsajátíthatták
az etikettet, gyakorolhatták nyelvtudásukat, valamint művészekkel és más
arisztokratákkal is kapcsolatokat köthettek. A főúri karrierekre jellemzően
igen pozitív hatást gyakorolt, ha az adott főnemesnek fiatalon lehetősége nyílt
arra, hogy bizonyos ideig hazai, vagy akár külföldi uralkodói udvarban tar¬
tózkodhatott, és tanulmányútja során képes volt az honnéte homme visel¬
kedés-, illetve műveltségideált elsajátítani. A német Zeremonialwissenschaft¬
irodalom szerzői, köztük Julius Bernhard von Rohr (1688-1742) a főnemesi
szülők számára határozottan ajánlották, hogy fiaikat, miután megfelelő fel¬
készültségre szert tettek, engedjék az udvarba saját tapasztalatokat szerezni."
Végül fontos hangsúlyozni, hogy a főnemesi diákok művelődésében a rövi¬
den bemutatott lehetőségek általában különféle módon keveredtek, nem ön¬
álló módon voltak jelen, ezek kiválasztásában a szülők műveltsége, anyagi le¬
hetőségei vagy a helyi intézményi keretek egyaránt fontos szerepet játszottak.
Bécsi iskolák és magyar tanulóik
Bécs a Habsburg Monarchia fővárosaként nemcsak kormányzati központ
volt, hanem kulturális és oktatási centrum is, amely meghatározó szerepet
játszott az államkonglomerátum művelődésében. Az udvar már a 16. szá¬
zadtól fogva élen járt a császárvárosi iskolák patronálásában, amely révén
segítette Bécs fővárosi funkciójának a kialakítását, illetve a rezidenciaváros
vonzáskörzetének a kiszélesítését. A 18. század elején azonban a császárvá¬
ros oktatási lehetőségei és az iskolák színvonala nyugat-európai összehason¬
lításban kedvezőtlen képet mutattak, amiben egyfelől szerepet játszott a mo¬
narchia folyamatos háborúk miatti gazdasági kimerültsége, másfelől pedig
a kormányzatnak a korai felvilágosodás eszméi elől való elzárkózása. Johann
Basilius Küchelbecker (1697-1757) német utazó véleménye szerint ,a bécsi
gyermekek, különösen a nemesek oktatása számomra éppenséggel nem tű¬
nik a legjobbnak; őket már fiatal korban, amikor még a dajkák kezei alatt
vannak, mindennemű gyengédséget, tréfálkozást, játékot megengednek ne¬
kik, egyszóval megfogalmazva teljesen elkényeztetik őket, közben pedig túl
sokat beszélnek nekik rendjükről, nemességükről, gazdagságukról"." A pro¬
testáns (rövidebb ideig Jénában teológiai tanulmányokat is folytató) Küchel¬
5 Rohr, 1728. 244.
1 „Die Education derer Wienerischen Kinder, vornehmlich des Adels, scheinet mir eben nicht die
beste zu seyn; denn es werden dieselben so gleich, in der Jugend, da sie noch unter denen Händen
der Kinder-Weiber sind, zu allerhand Zärtlichkeit, Schertzen, Spielen angehalten, und mit einem