Page 37 [37]
OCR
36 e Az udvar vonzásában A 17. század végi német egyetemi hálózatban elsőként Halle emelkedett ki, majd 1737-ben nyitotta meg kapuit a göttingeni Georgia Augusta egyetem, amely a Hannoveri (Braunschweig-Lüneburgi) Választófejedelemség és az Egyesült Királyság közötti perszonálunió révén az angol és a német tudományosság közös ötvözőműhelyének számított, de mellettük még érdemes Jéna, Lipcse vagy Frankfurt an der Oder reformegyetemeit is külön kiemelni.! Ezen intézmények jelentősége nemcsak lokális, hanem közép-európai szinten is jól érzékelhető volt. A nemesi oktatás-nevelés hagyományos lehetőségének számított a saját nevelő (prefektus) vagy házitanító alkalmazása. A 18. század második felében a felvilágosodás eszméinek terjedésével a nevelőfogadás felvirágzása köszöntött be. Ugyanis az intézményesült rendi neveléssel szemben a felvilágosodás teoretikusai közül többen - mint jól ismert módon Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) az Émile című művében - a természetesebb, otthoni nevelést helyezték előtérbe." A Habsburg Monarchiában hasonlóképp az otthoni nevelés intézménye mellett szállt síkra gróf Franz Joseph von Kinsky (1739-1805), a bécsújhelyi katonai akadémia későbbi igazgatója 1773-ban és 1776-ban megjelent pedagógiai műveiben." A főnemesi szülők lányaik oktatására is szívesen kértek fel házitanítót, aki jellemzően írni, olvasni, zongorázni, idegen nyelvekre és etikettre oktatta az ifjú hölgyeket, valamint hozzásegítette őket az általános műveltség megszerzéséhez. A 18. században a tudás általános felértékelődésével és a női műveltségideál változásával párhuzamosan a női oktatás intézményi keretei is bővülni kezdtek, a társadalmi igényeket felismerve katolikus területeken az angolkisasszonyok és az orsolyiták építettek ki lányiskola-hálózatot." Az udvari integráció szempontjából a legfontosabb művelődési lehetőségnek a következők számítottak: lovagi akadémia (Ritterakademie) látogatása, nemesi apródként (Edelknabe) az uralkodó szolgálatában tanulni, illetve a legtehetősebb főnemesi családok esetében a tanulmányok betetőzését jelentő Kavalierstouron (vagy grand touron) részt venni. A lovagi akadémiák tipikusan kora újkori, a hierachizált társadalmi rendhez és igényeihez igazodó oktató-nevelő intézmények voltak. A drezdai akadémia tervét 1674-ben kidolgozó német vívómester és hadászati publicista, Johann Georg Pascha (1628-1678) a következő szavakkal és eszmei célokkal indokolta a helyi lovagi akadémia felállítását: ,,[...] mily felettébb hasznos és dicséretes egy or* " A korszak német egyetemtörténetéhez áttekintő módon lásd: Békés, 2001; Dümmerth, 1962; Hammerstein, 1972; Hunter, 2004; Schindling, 1995. A Habsburg Monarchia egyetemeinek 18. századi helyzetéről lásd: Evans, 1994; H. Balázs, 1968; Hammerstein, 1985. 5 Rousseau, 1997. Kinsky tevékenységéhez lásd: Brnardié, 2004; Brnardié, 2009. 7 Vagy a Notre Dame női tanítórend pozsonyi nemesi leányiskolájáról: Stibraná, 2006.
