OCR
A CSÁSZÁRVÁROS NEMESI ISKOLÁI A főnemesi művelődés lehetőségei Az uralkodó és akormányzat szolgálatába lépni kiväné (f6)nemesnek Európaszerte az udvar elvárásainak megfelelő elméleti és gyakorlati műveltséggel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy az udvartartásba vagy a hivatali apparátusba felvételt nyerjen, illetve az udvari társadalomban otthonosan mozogni tudjon." A 18. századtól, kiváltképp a század második felétől a hivatali tisztségek megszerzésénél a szaktudás (praxisorientált ismeretanyag) felmutatása is egyre nagyobb szerepet játszott, sőt a magasabb pozíciók elnyeréséhez a megfelelő kapcsolati tőke mellett alapvető elvárássá vált.? A fejezetben a főnemesség ifjabb generációinak művelődési lehetőségeit tekintem át, először sorra véve az általános, európai tendenciákat és intézményeket, majd a bécsi iskolahálózatról és magyar főúri tanulóiról lesz szó. A kora újkor évszázadaiban a jezsuita rend számított a katolikus Európa s tanítómesterének", amely ingyenesen látogatható iskoláiban, gimnáziumaiban igen figyelemreméltó eredményeket ért el a klasszikus latin műveltség terjesztésében, sőt bizonyos helyeken még a társadalom alfabetizációjának az elősegítésében is." Protestáns területeken hasonló szerepet játszottak az evangélikus líceumok és a református kollégiumok, amelyek a felekezeti műveltségszerzés alapvető intézményeinek számítottak. A főnemesi famíliák fiúgyermekei családjuk felekezetétől, illetve régiójuk oktatási lehetőségeitől függően nagy számban látogatták ezen iskolákat, annak ellenére, hogy az intézményekben a különböző társadalmi állású diákok keveredtek egymással. Hasonló volt a helyzet az egyetemeken is, amelyek a kora újkor évszázadaiban egyre növekvő népszerűségre tettek szert a nemesi társadalom körében is. A 18. század második felében a magas hivatali karriert befutni vágyó főnemesek vagy a hivatali pálya révén az arisztokrácia sorába felemelkedni kívánó nemesek számára a szaktudás megszerzése és az egyetemlátogatás egyre fontosabb feladatnak, a későbbi érvényesülés releváns állomásának számított. Ebben a korszakban nemcsak a magasabb szintű oktatás iránti igény emelkedett, hanem egyre több helyen az oktatás tudományos színvonala is, köszönhetően a számos német egyetemen megindult reformfolyamatnak. A francia nemesség művelődési és érvényesülési stratégiáihoz, illetve műveltségének változásához lásd: Motley, 1990. A Habsburg Monarchia viszonylatában hasonló eredményt mutatnak mások mellett Ivo Cerman és Olga Khavanova kutatásai: Cerman, 2010; Khavanova, 2008/b; Khavanova, 2018. 3 O'Malley, 2006. 267-270.