Oldal 21 [21]
OCR
20 s Az udvar vonzásában kötetbe szerkesztett naplójának az első kötetét, amely a Mária Terézia regnálása alatti udvar életének és működésének széles spektrumban felhasználható alapforrását jelenti.? Végül, még ezen historiográfiai korszakot tárgyalva, meg kell emlékeznünk Ivan Zolger (1867-1925) jogtörténész Der Hofstaat des Hauses Österreich című, 1917-ben kiadott monográfiájáról, amely a bécsi udvar intézménytörténetének első átfogó, kézikönyvszerű feldolgozása." A felsorolt művek értékét növeli, hogy az I. és a II. világháború előtt íródtak, és szerzőik még számos olyan forrást tudtak feldolgozni, amelyek mára már eltűntek vagy megsemmisültek. A bécsi udvar és a Habsburg-rezidenciaváros tanulmányozása - párhuzamosan a nemzetközi kutatási trendekkel - az 1970-es évek végén kapott nagyobb, tulajdonképpen a mai napig tartó lendületet. Mindemellett a kutatás Zolger könyvének megjelenését követő hat évtizedben sem állt meg. Az 1920-1930-as évekből mindenekelőtt Josef Kallbrunner és Ernestine Waniek munkásságát érdemes kiemelni, akik hivataltörténeti kontextusban vizsgálták az udvari szállásrendszer (Hofguartier) működési mechanizmusát." Az 1950-1960-as évek folyamán az udvari utazások (Monika Kollreider, Hans Leo Mikoletzky, Wilhelm Rausch),”° VI. Károly udvarának működése (Alphons Lhotsky, Rosina Topka),” a diplomáciatörténet udvari vonatkozásai (kiváltképp Saint-Saphorin brit követ tevékenysége: Iheo Gehling, Hugo Hantsch)," vagy az udvarban jelentős szerepet játszó főnemesi életpályák vizsgálata (Max Braubach, Astrid Schönberger) jelentettek fontosabb kutatási gócpontokat.? Az 1960-as évek a nemzetközi udvartörténeti kutatásban komoly fellendülést hoztak, amiben két szociológus, Norbert Elias és Jürgen Habermas munkássága alapvető szerepet játszott. Habermas A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása című, 1962-ben megjelent művével, a benne kifejtett reprezentatív és polgári nyilvánosság (reprüásentative und bürgerliche Öffentlichkeit) elméletével adott inspirációt a további kutatások számára." Elias pedig az 1933-ban megírt, de emigrációja miatt csak 1969-ben kiadott, Az udvari társadalom," valamint az először 1939-ben megjelent, de nagyobb figyelmet és elismerést csak a második, javított és bővített 1969-es kiadás után kapó A civilizáció folyamata című műveivel adott módszertani moti23 Khevenhiiller, 1907-1917. 4 Zolger, 1917. * Kallbrunner, 1925; U6., 1926; Waniek, 1931. 76 Kollreider, 1965; Mikoletzky, 1952; Rausch, 1949. 7 Lhotsky, 1958; Topka, 1954. "8 Gehling, 1964; Hantsch, 1950. A korszak nagyobb ivu diplomáciatörténeti áttekintéséhez lásd: Braubach, 1952. "9 Braubach, 1963-1965; Schönberger, 1963. > Habermas, 1993. 3 Elias, 2004.
