Oldal 21 [21]
20 s Az udvar vonzásában
kötetbe szerkesztett naplójának az első kötetét, amely a Mária Terézia regná¬
lása alatti udvar életének és működésének széles spektrumban felhasználha¬
tó alapforrását jelenti.? Végül, még ezen historiográfiai korszakot tárgyalva,
meg kell emlékeznünk Ivan Zolger (1867-1925) jogtörténész Der Hofstaat
des Hauses Österreich című, 1917-ben kiadott monográfiájáról, amely a bé¬
csi udvar intézménytörténetének első átfogó, kézikönyvszerű feldolgozása."
A felsorolt művek értékét növeli, hogy az I. és a II. világháború előtt íródtak,
és szerzőik még számos olyan forrást tudtak feldolgozni, amelyek mára már
eltűntek vagy megsemmisültek.
A bécsi udvar és a Habsburg-rezidenciaváros tanulmányozása - párhu¬
zamosan a nemzetközi kutatási trendekkel - az 1970-es évek végén kapott
nagyobb, tulajdonképpen a mai napig tartó lendületet. Mindemellett a kuta¬
tás Zolger könyvének megjelenését követő hat évtizedben sem állt meg. Az
1920-1930-as évekből mindenekelőtt Josef Kallbrunner és Ernestine Waniek
munkásságát érdemes kiemelni, akik hivataltörténeti kontextusban vizsgál¬
ták az udvari szállásrendszer (Hofguartier) működési mechanizmusát." Az
1950-1960-as évek folyamán az udvari utazások (Monika Kollreider, Hans
Leo Mikoletzky, Wilhelm Rausch),”° VI. Károly udvarának működése (Al¬
phons Lhotsky, Rosina Topka),” a diplomáciatörténet udvari vonatkozásai
(kiváltképp Saint-Saphorin brit követ tevékenysége: Iheo Gehling, Hugo
Hantsch)," vagy az udvarban jelentős szerepet játszó főnemesi életpályák
vizsgálata (Max Braubach, Astrid Schönberger) jelentettek fontosabb kuta¬
tási gócpontokat.? Az 1960-as évek a nemzetközi udvartörténeti kutatásban
komoly fellendülést hoztak, amiben két szociológus, Norbert Elias és Jürgen
Habermas munkássága alapvető szerepet játszott. Habermas A társadalmi
nyilvánosság szerkezetváltozása című, 1962-ben megjelent művével, a benne
kifejtett reprezentatív és polgári nyilvánosság (reprüásentative und bürgerliche
Öffentlichkeit) elméletével adott inspirációt a további kutatások számára."
Elias pedig az 1933-ban megírt, de emigrációja miatt csak 1969-ben kiadott,
Az udvari társadalom," valamint az először 1939-ben megjelent, de nagyobb
figyelmet és elismerést csak a második, javított és bővített 1969-es kiadás
után kapó A civilizáció folyamata című műveivel adott módszertani moti¬
23 Khevenhiiller, 1907-1917.
4 Zolger, 1917.
* Kallbrunner, 1925; U6., 1926; Waniek, 1931.
76 Kollreider, 1965; Mikoletzky, 1952; Rausch, 1949.
7 Lhotsky, 1958; Topka, 1954.
"8 Gehling, 1964; Hantsch, 1950. A korszak nagyobb ivu diplomáciatörténeti áttekintéséhez lásd: Brau¬
bach, 1952.
"9 Braubach, 1963-1965; Schönberger, 1963.
> Habermas, 1993.
3 Elias, 2004.