Page 20 [20]
OCR
Bevezetés e 19 Arneth (1819-1897) tekinthető, aki ugyan nem par excellence udvarkutatást végzett, hanem a 18. századi Habsburg-kormányzattörténet egyfajta totális feldolgozására törekedett, amelynek keretében olyan alapkutatásokat végzett, amelyek eredményeit még ma is gyakran idézi a szakirodalom. Arneth kiterjedt munkásságának a teljes áttekintésére itt nincs lehetőség; legfontosabb és témánkhoz is legszorosabban kapcsolódó műveinek a következők tekinthetőek: a háromkötetes 1858-ben kiadott Savoyai Eugén-életrajza,? az 1863-1879 között megírt tízkötetes Mária Terézia-biográfiája, " valamint az 1860-as években több különböző kötetben közreadott - Mária Teréziának és gyermekeinek a levelezését feldolgozó - forráskiadásai." Ezen művek mindegyikének megkerülhetetlen háttérhelyszínét képezi a Habsburg-udvar és -kormányzati központ, aminek a értelmezéséhez Arneth kötetei alapvető információkat tartalmaznak. Arneth kutatásait követően a 19-20. század fordulója utáni első két évtizedben születtek az udvar problémakörét érintő és még napjainkban is hivatkozott művek, amelyek elsődleges közös jellemzője az intézménytörténeti megközelitesmöd. Ferdinand Mencik (1853-1916) 1899-ben megjelent hosszú tanulmányában elsőként tette önálló vizsgálat tárgyává a kora újkori Habsburg-udvartartást, és adott közre hozzá kapcsolódó forrásokat." Ma is alapműnek tekinthető Ihomas Fellner (1852-1904) és Heinrich Kretschmayr (1870-1939) nagyszabású osztrák kormányzattörténeti feldolgozása, amely az 1749. évi hivatali átszervezés előtti korszakból hiánypótló áttekintést nyújtott a bécsi hivatali rendszerről és az udvartartás intézményi struktúrájáról." Eduard Strobl tollából 1908-ban született monográfia a császári Főudvarnagyi Hivataláról (Obersthofmarschallam?)," Albert Hübl (1867-1931) bencés történész pedig 1912-ben önálló feldolgozást írt a császári nemesi apródokról (Edelknaben)." A 20. század eleji intézménytörténet pozitivista megközelítésmódjához illeszkedő, adatgazdag - viszont kevés elemzést tartalmazó -— müvet adott közre 1905-ben Cölestin Wolfsgruber (1848-1924) - szintén bencés - egyháztörténész a Hofburg käpolnajäröl és a Habsburg-uralkodök liturgikus szokäsairöl.”” Ket evvel kesöbb, 1907-ben pedig Hans Schlitter (1859-1945) és Rudolf von Khevenhüller-Metsch (1844-1910) gondozasaban kiadtäk Johann Joseph von Khevenhüller (1706-1776) föudvarmester nyolc 5 Arneth, 1858. 1 Arneth, 1863-1870. 7 Ezek kôzül az egyik legfontosabb: Maria Theresia, 1881. I-IV. 18 Mencik, 18909. » Fellner-Kretschmayr, 1907. 20 Strobl, 1908. 2 Hübl, 1912. » Wolfsgruber, 1905.
