Page 20 [20]
Bevezetés e 19
Arneth (1819-1897) tekinthető, aki ugyan nem par excellence udvarkutatást
végzett, hanem a 18. századi Habsburg-kormányzattörténet egyfajta totális
feldolgozására törekedett, amelynek keretében olyan alapkutatásokat vég¬
zett, amelyek eredményeit még ma is gyakran idézi a szakirodalom. Arneth
kiterjedt munkásságának a teljes áttekintésére itt nincs lehetőség; legfonto¬
sabb és témánkhoz is legszorosabban kapcsolódó műveinek a következők
tekinthetőek: a háromkötetes 1858-ben kiadott Savoyai Eugén-életrajza,?
az 1863-1879 között megírt tízkötetes Mária Terézia-biográfiája, " valamint
az 1860-as években több különböző kötetben közreadott - Mária Teréziá¬
nak és gyermekeinek a levelezését feldolgozó - forráskiadásai." Ezen művek
mindegyikének megkerülhetetlen háttérhelyszínét képezi a Habsburg-udvar
és -kormányzati központ, aminek a értelmezéséhez Arneth kötetei alapvető
információkat tartalmaznak.
Arneth kutatásait követően a 19-20. század fordulója utáni első két év¬
tizedben születtek az udvar problémakörét érintő és még napjainkban is
hivatkozott művek, amelyek elsődleges közös jellemzője az intézménytörté¬
neti megközelitesmöd. Ferdinand Mencik (1853-1916) 1899-ben megjelent
hosszú tanulmányában elsőként tette önálló vizsgálat tárgyává a kora újkori
Habsburg-udvartartást, és adott közre hozzá kapcsolódó forrásokat." Ma is
alapműnek tekinthető Ihomas Fellner (1852-1904) és Heinrich Kretschmayr
(1870-1939) nagyszabású osztrák kormányzattörténeti feldolgozása, amely
az 1749. évi hivatali átszervezés előtti korszakból hiánypótló áttekintést nyúj¬
tott a bécsi hivatali rendszerről és az udvartartás intézményi struktúrájáról."
Eduard Strobl tollából 1908-ban született monográfia a császári Főudvarna¬
gyi Hivataláról (Obersthofmarschallam?)," Albert Hübl (1867-1931) bencés
történész pedig 1912-ben önálló feldolgozást írt a császári nemesi apródokról
(Edelknaben)." A 20. század eleji intézménytörténet pozitivista megközelí¬
tésmódjához illeszkedő, adatgazdag - viszont kevés elemzést tartalmazó -—
müvet adott közre 1905-ben Cölestin Wolfsgruber (1848-1924) - szintén
bencés - egyháztörténész a Hofburg käpolnajäröl és a Habsburg-uralkodök
liturgikus szokäsairöl.”” Ket evvel kesöbb, 1907-ben pedig Hans Schlitter
(1859-1945) és Rudolf von Khevenhüller-Metsch (1844-1910) gondozasaban
kiadtäk Johann Joseph von Khevenhüller (1706-1776) föudvarmester nyolc
5 Arneth, 1858.
1 Arneth, 1863-1870.
7 Ezek kôzül az egyik legfontosabb: Maria Theresia, 1881. I-IV.
18 Mencik, 18909.
» Fellner-Kretschmayr, 1907.
20 Strobl, 1908.
2 Hübl, 1912.
» Wolfsgruber, 1905.