Page 19 [19]
OCR
18 e Az udvar vonzásában dását elemzem születési, házassági és halálozási adataik segítségével. A kötetben tehát nem kronologikus, hanem tematikus rendező elv alapján kísérlem meg az integráció folyamatát nyomon követni, de a két uralkodó, VI. Károly és Mária Terézia regnálása között megfigyelhető különbségekre igyekszem folyamatosan reflektálni. A monográfiából kimarad az udvari ceremóniák világának a bemutatása, és az egyes témák reprezentációtörténeti vonatkozásairól is csupán érintőlegesen lesz szó, ezen problémakör vizsgálatát későbbi kötetben tervezem elvégezni. A leendő olvasók többségének valószínűleg csupán a kötet egy-egy fejezete fogja az érdeklődését felkelteni, ezért a monográfia egyes fejezeteit igyekeztem úgy kialakítani, önálló részösszegzésekkel (német monográfiákban Zwischenresümee) ellátni, hogy azok önálló módon is felhasználhatóak legyenek." A kötet függelékében pedig olyan adatsorok állnak rendelkezésre, amelyek a további kutatások számára is hasznosak lehetnek. Kutatási előzmények A magyar főnemesség bécsi integrációjának a vizsgálata kettős kutatási előzménnyel rendelkezik, egyszerre illeszthető be ugyanis a bécsi udvarral és a magyar főúri elittel foglalkozó kutatási hagyományba. A téma rendkívül szerteágazó jellege miatt az átfogó historiográfiai áttekintéstől eltekintek, a következő két alfejezetben csupán a legfontosabb kutatási előzmények és irányvonalak általános összegzése szerepel. A bécsi udvar historiografiaja Versailles mellett a kora újkori bécsi Habsburg-udvar képezi az egyik meghatározó centrumát a tág értelemben vett udvartörténeti kutatásoknak, amelyeknek köszönhetően immáron könyvtárnyi tanulmány, monográfia és forráskiadás áll az olvasó rendelkezésre a császárvárosi udvar értelmezéséhez. A 18. századi bécsi udvar és kormányzati központ iránti érdeklődés azonban a téma alapvető jelentősége és politikai beágyazottsága miatt már a kortárs történeti művekben is szükségszerűen központi problémaként tematizálódott." A 18. századi császárvárosi udvar első professzionális kutatójának a neves osztrák pozitivista történész, levéltáros Alfred von 3 A Hivatali karrier és tanácsadói befolyás című rész fejezetei szorosabb kohézióban állnak egymással, ezért ott nem a fejezetek után, hanem az adott tematikus egység végén áll a részösszegzés. “ Peldäul Christian Gottlob Richter ötkötetes Märia Ter&zia-biogräfiäjäban is az udvar rendszeresen (es nem csak kormänyzati központkent) elökerülö temänak szämit: Richter, 1743-1746.
