Oldal 19 [19]
18 e Az udvar vonzásában
dását elemzem születési, házassági és halálozási adataik segítségével. A kötet¬
ben tehát nem kronologikus, hanem tematikus rendező elv alapján kísérlem
meg az integráció folyamatát nyomon követni, de a két uralkodó, VI. Károly
és Mária Terézia regnálása között megfigyelhető különbségekre igyekszem
folyamatosan reflektálni. A monográfiából kimarad az udvari ceremóniák
világának a bemutatása, és az egyes témák reprezentációtörténeti vonatkozá¬
sairól is csupán érintőlegesen lesz szó, ezen problémakör vizsgálatát későb¬
bi kötetben tervezem elvégezni. A leendő olvasók többségének valószínűleg
csupán a kötet egy-egy fejezete fogja az érdeklődését felkelteni, ezért a mono¬
gráfia egyes fejezeteit igyekeztem úgy kialakítani, önálló részösszegzésekkel
(német monográfiákban Zwischenresümee) ellátni, hogy azok önálló módon
is felhasználhatóak legyenek." A kötet függelékében pedig olyan adatsorok
állnak rendelkezésre, amelyek a további kutatások számára is hasznosak le¬
hetnek.
Kutatási előzmények
A magyar főnemesség bécsi integrációjának a vizsgálata kettős kutatási előz¬
ménnyel rendelkezik, egyszerre illeszthető be ugyanis a bécsi udvarral és
a magyar főúri elittel foglalkozó kutatási hagyományba. A téma rendkívül
szerteágazó jellege miatt az átfogó historiográfiai áttekintéstől eltekintek,
a következő két alfejezetben csupán a legfontosabb kutatási előzmények és
irányvonalak általános összegzése szerepel.
A bécsi udvar historiografiaja
Versailles mellett a kora újkori bécsi Habsburg-udvar képezi az egyik meg¬
határozó centrumát a tág értelemben vett udvartörténeti kutatásoknak,
amelyeknek köszönhetően immáron könyvtárnyi tanulmány, monográfia
és forráskiadás áll az olvasó rendelkezésre a császárvárosi udvar értelme¬
zéséhez. A 18. századi bécsi udvar és kormányzati központ iránti érdeklő¬
dés azonban a téma alapvető jelentősége és politikai beágyazottsága miatt
már a kortárs történeti művekben is szükségszerűen központi probléma¬
ként tematizálódott." A 18. századi császárvárosi udvar első professzioná¬
lis kutatójának a neves osztrák pozitivista történész, levéltáros Alfred von
3 A Hivatali karrier és tanácsadói befolyás című rész fejezetei szorosabb kohézióban állnak egymás¬
sal, ezért ott nem a fejezetek után, hanem az adott tematikus egység végén áll a részösszegzés.
“ Peldäul Christian Gottlob Richter ötkötetes Märia Ter&zia-biogräfiäjäban is az udvar rendszeresen
(es nem csak kormänyzati központkent) elökerülö temänak szämit: Richter, 1743-1746.