Oldal 18 [18]
OCR
Bevezetés s 17 tét minél több szintéren és minél szélesebb forrásbázison keresztül alapkutatás tárgyává tenni. Ezen megközelítésmód hátránya, hogy a részletgazdag ábrázolásra való törekvés ellenére is szükségszerűen hiányos marad, ugyanis több mint öt évtizeden keresztül nem lehetséges minden magyar főnemes bécsi tevékenységét és pályáját nyomon követni, illetve a szűkebb témaválasztás a mélyelemzések elvégzésére is jobb lehetőséget biztosít. Mindemellett bízom benne, hogy a szélesebb léptékű kép felvázolásának a reménye egyfelől kompenzálni tudja a kötet hiányosságait, másfelől pedig további kutatásokat is generálhat. A kötet a magyar elit bécsi integrációjának legfontosabb intézményeit és színtereit teszi vizsgálat tárgyává, amelyhez komplex módszertani és a társtudományok (kiváltképp az irodalom- és művészettörténet) eredményeit is felhasználó megközelítésmódra van szükség. A téma bemutatása során törekszem rá, hogy ne csupán az intézmény- és a családtörténet egymásra vetített elbeszélésmódja érvényesüljön, hanem a minél árnyaltabb kép kialakítása érdekében igyekszem az elitkutatás és a politika kultúrtörténet megközelítésmódját is felhasználni. A főnemesség bécsi integrációja értelmezésem szerint összetett, egymással párhuzamosan számos színtéren Zajló folyamatot jelentett, amelynek pluralitását a történet bemutatása során is feltett célom fenntartani. Hasonló vizsgálat elvégzésére a magyar elit különösen jó lehetőségeket rejt magában, ugyanis a 18. századra a cseh-morva és az osztrák főnemesi elit (mások mellett a Colloredo, Dietrichstein, Harrach, Liechtenstein vagy Waldstein família) olyan szoros kapcsolatba került egymással, hogy egyik vagy másik csoportnak az önálló vizsgálata csupán igen problematikus módon lenne megvalósítható. A kötet fontos problémafelvetései közé tartozik, hogy a vizsgált időintervallumban a magyar főnemesek a császárváros különböző színterein miként voltak képesek a cseh, itáliai, katalán, lotaringiai, morva, német vagy osztrák főrendek között érvényesülni, illetve az utóbbi famíliák tagjaival kapcsolatokat kialakítani. A monográfia három tematikus egységben teszi vizsgálat tárgyává az integráció folyamatát. Elsőként a Művelődés és szolgálat című rész kap helyet, amelynek keretében a bécsi iskolák, a Habsburg-udvartartás és a Magyar Nemesi Testőrség intézményeit mint elsősorban a fiatal főnemesek integrációs színtereit mutatom be. A második tematikus egység a Hivatali karrier és tanácsadói befolyás címet viseli, amelyben a bécsi kormányzat (magyar szempontból) legfontosabb hivatalait és intézményeit teszem vizsgálat tárgyává, különleges hangsúlyt helyezve a hivatali karrierek és a magyar kormányzati elit leírására. Az utolsó rész (Az élet és a halál színterei) ugyan rövidebb terjedelmű, mint az előző két tematikus egység, ennek ellenére az integráció folyamata szempontjából alapvető területek vizsgálatára vállalkozik: előbb a bécsi lakásviszonyokról lesz szó, majd a főnemesek császárvárosi tartózko
