Oldal 18 [18]
Bevezetés s 17
tét minél több szintéren és minél szélesebb forrásbázison keresztül alapku¬
tatás tárgyává tenni. Ezen megközelítésmód hátránya, hogy a részletgazdag
ábrázolásra való törekvés ellenére is szükségszerűen hiányos marad, ugyanis
több mint öt évtizeden keresztül nem lehetséges minden magyar főnemes
bécsi tevékenységét és pályáját nyomon követni, illetve a szűkebb témavá¬
lasztás a mélyelemzések elvégzésére is jobb lehetőséget biztosít. Mindemellett
bízom benne, hogy a szélesebb léptékű kép felvázolásának a reménye egyfelől
kompenzálni tudja a kötet hiányosságait, másfelől pedig további kutatásokat
is generálhat.
A kötet a magyar elit bécsi integrációjának legfontosabb intézményeit és
színtereit teszi vizsgálat tárgyává, amelyhez komplex módszertani és a társ¬
tudományok (kiváltképp az irodalom- és művészettörténet) eredményeit
is felhasználó megközelítésmódra van szükség. A téma bemutatása során
törekszem rá, hogy ne csupán az intézmény- és a családtörténet egymásra
vetített elbeszélésmódja érvényesüljön, hanem a minél árnyaltabb kép ki¬
alakítása érdekében igyekszem az elitkutatás és a politika kultúrtörténet
megközelítésmódját is felhasználni. A főnemesség bécsi integrációja értel¬
mezésem szerint összetett, egymással párhuzamosan számos színtéren Zaj¬
ló folyamatot jelentett, amelynek pluralitását a történet bemutatása során is
feltett célom fenntartani. Hasonló vizsgálat elvégzésére a magyar elit külö¬
nösen jó lehetőségeket rejt magában, ugyanis a 18. századra a cseh-morva és
az osztrák főnemesi elit (mások mellett a Colloredo, Dietrichstein, Harrach,
Liechtenstein vagy Waldstein família) olyan szoros kapcsolatba került egy¬
mással, hogy egyik vagy másik csoportnak az önálló vizsgálata csupán igen
problematikus módon lenne megvalósítható. A kötet fontos problémafelve¬
tései közé tartozik, hogy a vizsgált időintervallumban a magyar főnemesek
a császárváros különböző színterein miként voltak képesek a cseh, itáliai, ka¬
talán, lotaringiai, morva, német vagy osztrák főrendek között érvényesülni,
illetve az utóbbi famíliák tagjaival kapcsolatokat kialakítani.
A monográfia három tematikus egységben teszi vizsgálat tárgyává az in¬
tegráció folyamatát. Elsőként a Művelődés és szolgálat című rész kap helyet,
amelynek keretében a bécsi iskolák, a Habsburg-udvartartás és a Magyar Ne¬
mesi Testőrség intézményeit mint elsősorban a fiatal főnemesek integrációs
színtereit mutatom be. A második tematikus egység a Hivatali karrier és ta¬
nácsadói befolyás címet viseli, amelyben a bécsi kormányzat (magyar szem¬
pontból) legfontosabb hivatalait és intézményeit teszem vizsgálat tárgyává,
különleges hangsúlyt helyezve a hivatali karrierek és a magyar kormányzati
elit leírására. Az utolsó rész (Az élet és a halál színterei) ugyan rövidebb ter¬
jedelmű, mint az előző két tematikus egység, ennek ellenére az integráció
folyamata szempontjából alapvető területek vizsgálatára vállalkozik: előbb
a bécsi lakásviszonyokról lesz szó, majd a főnemesek császárvárosi tartózko¬