Page 16 [16]
OCR
Bevezetés « 15 a nyájtól elkülönítve, ennélfogva mindazok, akik megszolgaltak a jutalmazásra, ne a méltatlanokhoz hasonló módon legyenek elmarasztalva, akiket viszont szükséges kishitűségbe és kétségbeesésbe juttatni." A kötet vizsgálati határát a több szempontból is szimbolikus korszakhatárt jelentő 1765. év képezi. Ez az év egyfelől fordulópontot jelentett a bécsi barokk udvari kultúra történetében - amiről konszenzusos álláspont alakult ki a kurrens nemzetközi kutatásban (mások mellett elegendő itt Irene KubiskaScharl, Martin Scheutz, Barbara Stollberg-Rilinger vagy Jakob Wührer műveire utalnunk).’? Mária Terézia férje elvesztését követően mély gyászba borult, aminek hatására az udvari kiadásokat racionalizálták, illetve a különféle mulatságok számát és mértékét is csökkentették. Másfelől az 1765. év, II. József társuralkodóvá válása kormányzattörténeti szempontból is fordulópontként értelmezhető, miként erre már H. Balázs Éva és Kosáry Domokos is felhívta a figyelmet, akik a Habsburg-felvilágosult abszolutizmus szimbolikus kezdeteként tekintettek erre az évre." A Habsburg-kormányzat és a magyar rendi társadalom kapcsolatában is egy új fejezet kezdetét jelentette ez az év, ugyanis ekkortól két és fél évtizeden keresztül nem került sor országgyűlés összehívására. A kötetben azonban a vizsgálat kronológiai határait igyekszem ,lazán", kevésbé korlátozó módon kezelni annak érdekében, hogy bizonyos már 1711 előtt meginduló és 1765 után is folytatódó folyamatokat pontosabban rekonstruálni tudjunk. A kutatás elsődleges fókuszában a magyar főnemesi famíliák Bécsben élő vagy a császárvárosban rendszeresen megforduló tagjai állnak. Az egyes fejezetekben viszont nem csupán a hercegi, grófi vagy bárói ranggal rendelkező személyekről lesz szó, hanem a teljesebb kép felvázolása érdekében a társadalmi hierarchia alacsonyabb grádusain álló szereplőkre is igyekszem kitekintést tenni. A ,magyar" jelzőt nem nemzetiség megjelölésre használom, hanem a fogalom alatt itt és a későbbiekben is a natio Hungaricához tartozó, a Szent Korona országaiból származók heterogén összetételű csoportját értem. A vizsgálatban tehát erdélyi és horvátországi főurak is szerepelnek, akiket az egyes fejezetekben külön csoportként is igyekszem kiemelni, illetve lehetőség szerint speciális pozíciójukat röviden ismertetni. Mindemellett a 18. századi Habsburg Monarchiában még ilyen tág fogalomhasználat »Besonders haben die Hungarn solches empfunden, die man in einer allstándigen Unterdruckung zu halten gesuchet auch sothane Nation von allen Diensten ausgeschlossen. Der scheinbare Vorwand ware darzu die daselbst fürgewaltete Unruhe und Rebellion usgue ad tempus Caroli VI. Alleine die Billigkeit und reine Politigue erheischet, die ráudige Schafe von der Herde abzusondern, mithin jene, so eine Belohnung verdienen, nicht mit denen unwürdigen in gleicher Verdammnüss zu halten, wodurch notwendig diese in eine Kleinmiitigkeit und Desparation versetzet werden miissen.” Kallbrunner, 1952. 46. ° Kubiska-Scharl-Pölzl, 2013; Scheutz-Wührer, 2011. 24.; Stollberg-Rilinger, 2017. 518-529. 1 — Kosáry, 1983. 22.; H. Balazs, 1997. 3.
