Oldal 577 [577]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV 47. MELLÉKLET BoD PETER: SZENT HEORTOKRÄTES (1761, ?1786)"" SZENT HEORTOKRATES avagy A? KERESZTYÉNEK KÖZÖTT ELŐ FORDÚLÓ INNEPEKNEK és a rendes Kalendáriómban fel-jegyeztetett SZENTEKNEK 155 A Szent Heortokrátes részletes, tudományos vizsgálata — tudomásom szerint — teljességgel hiányzik a szakirodalomból. A Bod Péter születésének 290. évfordulóján, 2002 februárjában rendezett konferencia előadásait tartalmazó kötet tanulmányai is csak érintőlegesen említik meg a művet, vö. TÜSKÉs 2004. Ugyanígy egy az életművel foglalkozó áttekintő kiadvány is, vö. UGRIN 2002. A szerző születésének 300. évfordulója alkalmával röviden foglalkoztam a mű bemutatásával és értékelésével. PAP 2012, 8. A mű „elöszaväban okät adja annak, hogy a keresztyénség nagy része az apostoli kor egyszerüségére vágyván visszamenni, ünnepek és egyházi szertartások tekintetében, a reformatio alkalmával nem csak a hit elveit tisztitotta meg, hanem az ünnepek és vallási szertartások nagy részét is megszüntette, s csak azokat tartotta meg, melyek a Krisztus jótéteményeire való megemlékezést örökitették meg az emberiség között. Elhárintja magától ama gyanusítást, mintha ő az által, hogy az ünnepeket és szertartásokat ismerteti, egyszersmind helyeselné is; csak azért teszi, hogy legyen tudva, mi volt azok eredete, nevekedése, s mint tartják meg az illetők." Mikó 1862, 29-30. SÁMUEL Aladár 1899-ben az ,eddigelé még csak megismertetésre sem méltatott" művet Bod Péter egyháztörténeti írásai között ismerteti. , Munkája megírásában az a czél vezette, hogy az olvasót a római kath. egyháznak a naptárában följegyzett ünnepeivel és szentjeivel megismertesse." SÁMUEL 1899, 115. A szerző kritikai észrevételeket is tesz, a mű egynémely tárgyi tévedéseit is felsorolja. SÁMUEL Aladár hangsúlyozza, hogy Bod Péter legnagyobb érdeme a magyar források, szokások, néprajzi különlegességek ismertetése; ez a néhány oldal tekinthető tulajdonképpen a Szent Heortokrátes legbővebb, legszakszerűbb bemutatásának, ettől függetlenül számos kérdés nyitva marad(t). SÁMUEL 1899, 114-121. PRUZSINSZKY Pál hangsúlyozza (vö. részletesebben: PRUZSINSZKY 1913, 95-100.), hogy Bod Péter különféle forrásokra támaszkodott. Ezek közül először említi Hospinianus (Wirth) Rudolf (1547-1626) zürichi lelkész ünneptörténeti művét (De Festis Judeorum et Ethnicorum, hoc est de origine, progressu, ceremoniis et ritibus festorum dierum Christianorum). , A széles látókörű és sokat olvasó magyar pap tanulmányozta Hospinianus munkäit és az idézett könyv adta meg neki az eszmét, hogy a középkori ünnepek eredetéről beszéljen a magyar protestáns olvasóközönség előtt." Több forrása közül a magyar adatok vonatkozásában kiemeli Péterfi Karoly (1700-1746) Sacra Concilia etc. cimt művét. PRUZSINSZKY 1913, 96-97. , Bod Péternek kis könyve (187. k. Hospinianus munkája két kötet) sok tanulmányozásnak leszűrt eredményeit foglalja magában. E kutatások régi idők eszményi lelkesedéséről hoznak hírt, kézzelfogható hasznuk reánk nézve pedig az, hogy szilárdítják a szabadvizsgálódás szentegyházának igazaiba vetett hitünket, támogatják a protestáns öntudatot." PRUZSINSZKY 1913, 100. 576
