Seite 571 [571]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV lathafsä az URnak fzépségét, és látogathafsá az ö templomát: Sólt. 26:8. és 27:4,6,7. Annakokáért hallgasd-meg URam az én imádságomat! könyörülj rajtam, és hallgafsmeg engemet; $ a t. 3. À gyülekezetbé, midôn a’ Tanit6 az Iften fzékibe fel-mégyé, tedd félen a" magad elmélkedését: és, 1. véle, és az egéfíz gyülekezettel együtt könyörögj fzível, fzäjjal, lélekkel. 2. Annakutäña betsülettel és félelemmel hallgaffad az Iften igéjét, és megtartsad. 3. Végezetre adj hálákat Iftennek a" prédikátzió után való könyörgésben és Sóltár éneklébé: és addig az Iften házából ki ne menj, míglen az Iften fzolgája az áldást az Iftennek fzékiböl reád nem mondja, hogy valamiképen áldás nélkül ne menj-ki az URnak házából. 4. Az Iften házából a" magad házához menvén, ne fufs mindjárt iftállódba, kertedbe, fzomfzédodba, konyhadra; ne fakadj-ki morgolodasra, pénz {zamlalasra, ’s a’ t. Hanem, 1. tsendes, és a templomból hozott buzgó fzivel ülj-le hazadbä. 2. Szolitsd elö tselédedet, és azoknak befzéld elö azokat, a" miket a" Lélek ízólott az Iften házába. 3. Azokat elé-befzéllvén’s el-végezvén, olvafs Bibliat, énekelj Soltarokat. 4. Az ebédnek ideje el-jövén, küldj ételt s italt a" ízegényeknek, és erösítsd-meg magadatis étellel *s itallal, de igen igen mértékletesen; mert ha igen meg-töltözödöl, alkalmatlan léfzeíz azután az Iíteni fzolgálatra. 5. Az étel felyül, ne játízadozásra, magad múlatságára kelj-fel; mint a háládatlan Ifraeliták: 2Móf. 32:7,18,19. hané az Ifteni {z. fzolgálatra, t. ill. Biblia olvasásra, Sóltár éneklésre: mellyet kell tselekedned mind addig, míglen másodízor ifmét az URnak {zine elétt a’ templomban meg kell jelenned. Másodfzor harang-ízót hallván, ifmét azon módon menj és vifeld magad a’ templomban, a" mint reggel. Onnan haza jövén, ne ülj dösölni, ’s a" t. hanem azokat ifmet befzeld-elö, a’ mellyeket a’ templomban hallottäl: mellyeket el-vegezven, olvafs Bibliát, énekelj Sóltárokat, könyörögj: és magadat étellel ’s itallal meg-újítván, menj ágyadba nyugodni líteni félelemmel. Ha ekképé nem innepletek; hané tsak fzineskedtek, babonaskodtok, ’s a’ többi; azt mondja néktek-is Éfaiás Próf. 1:r. 14,15. A? ti töletek rendeltetett innepeket gyülöli az én Lelkem, énnékem terhemre vannak, elfáradtam azoknak vifelések alatt: Annakokaért mikor a’ ti kezeiteket ki-terjefzténditek, az én fzemeimet el-rejté ti töletek: mikor ugyan fok fzóval imádkoztok-is, meg nem hallgatlak, mert a’ ti kezeitek rakvák vérrel. De ha ekképen inneplünk, az UR meg-kedvelli a" mi inneplésünket es fzemelyünket; Es az 6 fok rendbéli atkai helyébe, lelki és tefti aldasit terjefzti mi reank! Amen. VEGE. 570
