Page 571 [571]
AZ EGYHÁZI ÉV
lathafsä az URnak fzépségét, és látogathafsá az ö templomát: Sólt. 26:8. és 27:4,6,7.
Annakokáért hallgasd-meg URam az én imádságomat! könyörülj rajtam, és hallgafs¬
meg engemet; $ a t.
3. À gyülekezetbé, midôn a’ Tanit6 az Iften fzékibe fel-mégyé, tedd félen a" magad
elmélkedését: és, 1. véle, és az egéfíz gyülekezettel együtt könyörögj fzível, fzäjjal,
lélekkel. 2. Annakutäña betsülettel és félelemmel hallgaffad az Iften igéjét, és meg¬
tartsad. 3. Végezetre adj hálákat Iftennek a" prédikátzió után való könyörgésben
és Sóltár éneklébé: és addig az Iften házából ki ne menj, míglen az Iften fzolgája az
áldást az Iftennek fzékiböl reád nem mondja, hogy valamiképen áldás nélkül ne
menj-ki az URnak házából.
4. Az Iften házából a" magad házához menvén, ne fufs mindjárt iftállódba, kerted¬
be, fzomfzédodba, konyhadra; ne fakadj-ki morgolodasra, pénz {zamlalasra, ’s a’ t.
Hanem, 1. tsendes, és a templomból hozott buzgó fzivel ülj-le hazadbä. 2. Szolitsd elö
tselédedet, és azoknak befzéld elö azokat, a" miket a" Lélek ízólott az Iften házába.
3. Azokat elé-befzéllvén’s el-végezvén, olvafs Bibliat, énekelj Soltarokat. 4. Az
ebédnek ideje el-jövén, küldj ételt s italt a" ízegényeknek, és erösítsd-meg magadat¬
is étellel *s itallal, de igen igen mértékletesen; mert ha igen meg-töltözödöl, alkal¬
matlan léfzeíz azután az Iíteni fzolgálatra. 5. Az étel felyül, ne játízadozásra,
magad múlatságára kelj-fel; mint a háládatlan Ifraeliták: 2Móf. 32:7,18,19. hané az
Ifteni {z. fzolgálatra, t. ill. Biblia olvasásra, Sóltár éneklésre: mellyet kell tselekedned
mind addig, míglen másodízor ifmét az URnak {zine elétt a’ templomban meg kell
jelenned. Másodfzor harang-ízót hallván, ifmét azon módon menj és vifeld magad a’
templomban, a" mint reggel. Onnan haza jövén, ne ülj dösölni, ’s a" t. hanem azokat
ifmet befzeld-elö, a’ mellyeket a’ templomban hallottäl: mellyeket el-vegezven, olvafs
Bibliát, énekelj Sóltárokat, könyörögj: és magadat étellel ’s itallal meg-újítván, menj
ágyadba nyugodni líteni félelemmel.
Ha ekképé nem innepletek; hané tsak fzineskedtek, babonaskodtok, ’s a’ töb¬
bi; azt mondja néktek-is Éfaiás Próf. 1:r. 14,15. A? ti töletek rendeltetett innepeket
gyülöli az én Lelkem, énnékem terhemre vannak, elfáradtam azoknak vifelések alatt:
Annakokaért mikor a’ ti kezeiteket ki-terjefzténditek, az én fzemeimet el-rejté ti
töletek: mikor ugyan fok fzóval imádkoztok-is, meg nem hallgatlak, mert a’ ti kezei¬
tek rakvák vérrel. De ha ekképen inneplünk, az UR meg-kedvelli a" mi inneplésünket
es fzemelyünket; Es az 6 fok rendbéli atkai helyébe, lelki és tefti aldasit terjefzti mi
reank! Amen.
VEGE.
570