imádók ne vólnának! de félö, bizony félö, hogy azok; mert hasok Iftenek. Oh! bizony
jobb vólna ezeknek az Innepeken fzántani, "s több hivatalos munkáikhoz látni, mint
ezeket tselekedni!
4. A magatok czifrázgatása, pipesgetése, piperézése; mellyben, kiváltképen
az afzízonyi-állatoknak némellyike, több idöt tölt-el az Innepen, mint az Ifteni
tifzteletben; mint a’ Jezabel gonofz afzfzonyi allat. Afzfzony nepek, afzfzony nepek,
azt mondja Ízent Pál; hogy a ti czifraságtok nem a’ czifra kefzkenödes völna, hanem
a" hallgatás, kegyesség, uratokhoz való hüfég.
5. A? henyélés, házak alatt való ülés, ember ízólás, hivságos befzéllgetések, egy¬
mást látogatás, világi dolgok felöl való tserélés, aluvás; s a?" többi.
II. Hogyhogy kell az Innepeket (:ha mar a’ Kerefztyénség azokon a’ napokon nem
akar dolgához látni:) egéfzen az Iftennek {zolgalatjaba el-télteni?
1. A" templomba való meneteled elött ezt tselekedd: hogy ágyadból fel-kelvén ne
fzitkozódjál; hanem mindjäräft, 1. vifgald-meg magadat, melly rufnya ember vagy
te; az Iften pedig, a’ ki elétt meg akarfz jelenni, melly tifztasagos termefzetü. 2.
Valld-meg alnoksagodat: Mert a’ ki el-fedezi vétkeit, nem léf{zen jol dolga; a’ ki pe¬
dig meg-vallja és el-hagyja, irgalmassagot nyer: Peld. 28:13. 3. Tégy fogadast
fzentebb magad vifelésérül. 4. Könyörögj azoknak botsänatjokert a’ J. Chriftus
nevében: de kiváltképen azon könyörögj, hogy a" prédikálandó igét nagy hafzonnal
hallgathaffad; hogy az Iften Sz. Lelkével úgy munkálkodjék a" Tanitóban, hogy az
valamit ollyat ízólhaffon, melly büneidet meg-öldökölje, és lelkedet vigaíztalja.
2. A templomba indúlásodkor; 1. ne gondolkodjál arról, ki marad otthon,
mit föznek ebédre, s a? t. Hané így gondolkodjál: Én moft az Iften udvarába indúltá,
hogy befzéllgetheffek ö Felségével könyörgésemben, és ö fz. Felsége-is én velem fzent
igéje által, és hogy az áldást el-veheffem ö. fz. Felsegetöl. 2. A: menés közben ne
fzólj embert; ne kérd, mellyik Pap prédikál; ezt vagy amazt így s így nem botsátom
a’ {zékembe. Hanem igy: Miképen kivankozik a’ {zarvas a’ folyo vizekre, akképen
kivánkozik az én lelkem te hozzád én Iftenem! fzomjuhozik az én lelkem az élö
Iftenhez! valljon s mikor mehetek-el, hogy bé-mútaffam magamat az UR elött? mert
jobb énnékem egy nap a te tornáczodbá, hogy nem máfutt ezer nap; inkább-akarnék
az én Iftenemnek küfzöben ülni, hogy nem mint lakni a" gonofzoknak hajlékok¬
ban. Annakokáért a te jóvóltodnak fokaságában bizván, bé-mégyek a" te házadba
és templomodba, könyörgök a te félelmedben: Sólt. 42. 1,2. és 84:11. és 5:8. 3.
Midön a" templomba érkezel, így fzólj: Melly rettenetes ez hely! ez hely nem egyéb,
hanem az Iítennek háza, és a" mennyeknek kapuja. Bizonyára itt vagyon az UR:
1Môf. 28:16,17. 1Kor. 14:25. 4. Midôn fzékedben ülfz, ne nézz tétova; hanem
mindjaraft arczra bortlvan, igy {zolj: URam, fzeretem a?" te házadban való laka¬
somat, és ditsöségednek hajlékának helyét. Egy dolgot kértem az URtél, moft-is
azont kérem, hogy lakhafsá az URnak házábá életemnek minden idejében, hogy