Oldal 160 [160]
OCR
5. KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR valóságosságát hordozza és adja elénk minden Karácsonykor, hiszen a megterített úrasztala fölött ekkor is elhangzik: , az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend" (1Kor 11,26). És mi magunk is igy fohäszkodunk: „Marana tha” (1Kor 16,22); „Ämen, bizony jövel, Uram Jézus!" (Jel 22,20).?? Nagykaräcsony”” es Kiskaräcsony között az ün. csonkahet, felhet következik," azonban ez a hét mégis tele van ösi emleknapokkal: apostolok és vértanúk ünnepével,?? amelyek a protestáns, református gyakorlatban általában véve és istentiszteleti kontextusban nem éltek tovább. Ezeket a napokat, ill. a Karácsony után következő Krisztus-tanúkat (comites Christi)?§ méltán illeti ahagyomány a , Krisztus-követők apró ünnepei"?" névvel. Az utóbbi időben az evangélikus gyakorlatban e napok, az ősi apostolünnepek teológiailag és liturgiailag helyes, protestáns értelmű felelevenítésére kísérletek történtek, történnek Nyugat-Európában és hazánkban is. Gondoljuk meg, ha népünk, nemzetünk utóbbi évszázadainak hőseiről (pl. aradi vértanúk, március 15., október 23., kommunizmus áldozatai stb.) van lehetőség, sőt kötelesség megemlékezni, akkor a bibliai gyökerű vagy egyháztörténeti hithősökről és Krisztus tanúirólis szót lehet ejteni az igehirdetésekben. Természetesen a ,szentkultusz” vélt vagy valós , réme", az elferdülés — nem szükségszerű — lehetősége mindvégig tapasztalható az ilyen jellegű kísérletek kapcsán. Gondoljuk meg azt is, hogy mit kezdjünk előszeretettel favorizált téma- és projektvasárnapjainkkal (pl. Hirosima, társadalmi misszió, lelkészcsaládok, lelkészözvegyek, lelkésztovábbképzés, anyák napja stb. — hosszan folytathatnánk a sort a Bibliaolvasó Kalauz alapján), amelyek sokszor nem a keresztyénség biblikus gyökereiből nőttek, ill. nőnek ki. Miközben a projektvasárnapokkal kapcsolatban homiletikai megfontolások fogalmazódnak meg és textuáriumok készülnek, sőt egyesek még anyák napi énekeket is követelnek az énekeskönyvbe, addig maradék biblikus-keresztyén ünnepnapjaink csöndesen elsikkadnak. Nem csupán az itt felsoroltakról van csupán szó, hanem , nagyünnepeinkről" is. István diakónus és vértanú ereklyéit 415. december 19-én megtalálták, majd az emléknap december 26-ra került (translatio). Úgy tűnik, hogy keleten még korábban elterjedt." 2922 Dap 2009b, 5-13.; Pap 2011o, 9. °° BABIK 1891, 526-527.; VELLEDITS 1912, 346. 2% MKL VI. 178. 2955 MIHÁLYEI 1933, 123-126.; UNGHVÁRY 1934, 40-41. 296 BIERITZ 2005, 198., 213. 297 HAFENSCHER 2010, 331. 298 Vö. BIERITZ 2005, 214.; LEEUWEN 2009, 146. 19
