Seite 160 [160]
5. KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR
valóságosságát hordozza és adja elénk minden Karácsonykor, hiszen a megte¬
rített úrasztala fölött ekkor is elhangzik: , az Úrnak halálát hirdessétek, amíg
eljövend" (1Kor 11,26). És mi magunk is igy fohäszkodunk: „Marana tha” (1Kor
16,22); „Ämen, bizony jövel, Uram Jézus!" (Jel 22,20).??
Nagykaräcsony”” es Kiskaräcsony között az ün. csonkahet, felhet követke¬
zik," azonban ez a hét mégis tele van ösi emleknapokkal: apostolok és vértanúk
ünnepével,?? amelyek a protestáns, református gyakorlatban általában véve és
istentiszteleti kontextusban nem éltek tovább. Ezeket a napokat, ill. a Karácsony
után következő Krisztus-tanúkat (comites Christi)?§ méltán illeti ahagyomány
a , Krisztus-követők apró ünnepei"?" névvel.
Az utóbbi időben az evangélikus gyakorlatban e napok, az ősi apostolünnepek
teológiailag és liturgiailag helyes, protestáns értelmű felelevenítésére kísérletek
történtek, történnek Nyugat-Európában és hazánkban is. Gondoljuk meg, ha
népünk, nemzetünk utóbbi évszázadainak hőseiről (pl. aradi vértanúk, március
15., október 23., kommunizmus áldozatai stb.) van lehetőség, sőt kötelesség meg¬
emlékezni, akkor a bibliai gyökerű vagy egyháztörténeti hithősökről és Krisztus
tanúirólis szót lehet ejteni az igehirdetésekben. Természetesen a ,szentkultusz”
vélt vagy valós , réme", az elferdülés — nem szükségszerű — lehetősége mindvégig
tapasztalható az ilyen jellegű kísérletek kapcsán.
Gondoljuk meg azt is, hogy mit kezdjünk előszeretettel favorizált téma- és
projektvasárnapjainkkal (pl. Hirosima, társadalmi misszió, lelkészcsaládok,
lelkészözvegyek, lelkésztovábbképzés, anyák napja stb. — hosszan folytathat¬
nánk a sort a Bibliaolvasó Kalauz alapján), amelyek sokszor nem a keresztyénség
biblikus gyökereiből nőttek, ill. nőnek ki. Miközben a projektvasárnapokkal
kapcsolatban homiletikai megfontolások fogalmazódnak meg és textuáriumok
készülnek, sőt egyesek még anyák napi énekeket is követelnek az énekeskönyv¬
be, addig maradék biblikus-keresztyén ünnepnapjaink csöndesen elsikkadnak.
Nem csupán az itt felsoroltakról van csupán szó, hanem , nagyünnepeinkről" is.
István diakónus és vértanú ereklyéit 415. december 19-én megtalálták, majd
az emléknap december 26-ra került (translatio). Úgy tűnik, hogy keleten még
korábban elterjedt."
2922 Dap 2009b, 5-13.; Pap 2011o, 9.
°° BABIK 1891, 526-527.; VELLEDITS 1912, 346.
2% MKL VI. 178.
2955 MIHÁLYEI 1933, 123-126.; UNGHVÁRY 1934, 40-41.
296 BIERITZ 2005, 198., 213.
297 HAFENSCHER 2010, 331.
298 Vö. BIERITZ 2005, 214.; LEEUWEN 2009, 146.
19