Oldal 157 [157]
OCR
AZ EGYHÁZI ÉV Ha az elmúlt évtizedek Adventjeit és Karácsonyait nézzük meg saját berkeinken belül, kevésbé lehetünk boldogok. Mindannyiunk előtt nyilvánvaló, hogy a Karácsony a legfrekventaltabb egyhazi ünnep, hiszen már sem Nagypéntek, sem Húsvét — Pünkösdről nem is szólva — nem mozgat meg annyi embert sem egyházi, sem társadalmi szinten, mint korábban. Az ünnepekhez tartozó népszokások vagy népies viselkedésformák eltűntek, a közösségek és családok átalakultak, ha nem bomlásnak indultak, és ennek a folyamatnak a végét és egyházi közösségekre gyakorolt hatását nem lehet egyértelműen prognosztizálni. A Karácsony különféle jelentésmódosulásai és módosításai visszahatottak és visszahatnak az egyházi-liturgikus ünneplésre: a megtestesülés hitvalló ünnepe és az arra való előkészület általában akommersz népünnepélyek stílusában az emberi összetartozás, a család és a szeretet társadalmi szerepe, a humanitás fontossága, az emberi magány feloldása és újabban a világválság témaköre körül forog." Az éjféli mise és előesti szertartás Karácsony ünnepének a része. Protestáns kontextusban a Ciristvesper az ún. Szentestén. A protestánsok avagy a hivatalos teológiai gondolkodók az éjjeli szertartásokat nem nagyon kedvelték babonaság miatt, de a gyakorlat mégis továbbélt."" A Christmette, amely elvileg megelőzte az éjszakai szertartást, átkerült kora reggelre, hajnalra, ami még egyes vidékeken a mai napig megtalálható. A Christmette a december 24-i délutáni összegyülekezés neve is egyúttal." Kabai Bodor Gellért Traditionvm humanarum flagellatio [...]?”° című művében (RMK II 1398; Debrecen, [1677.]9) a puritán szellem jegyében megjelent a Karácsony éjjeli ünneplés, valamint az ünnepekhez kapcsolódó ünnepköszöntés (kántálás) kritikája is," azonban a bírálat fő mondanivalója nem más, mint az, hogy ez az éjjeli szertartás — az éjszakai szertartáshoz kapcsolódó népi hiedelmekkel és gyakorlatokkal (pl. zajkeltés, lövöldözés mint elhárítás???) — meghaladja a vasárnap (Dominica) jelentőségét.??? 276 Vö. PAP-SZETEY 2011, 3-13. 277 Vö. ZOVÁNYI 1977a, 325. 278 Vö. BIERITZ 2005, 197-198. 279 Emberi hagyományok ostorozása [...]. A könyv éneklésre vonatkozó részeit közli: HUBERT 2004, 473-481. CZEGLÉDY 1964, 60.; HUBERT 2004, 474. Az ünnepköszöntés, kántálás a diákok bevételi forrásai közé tartozott. Vö. MNL III., 310. Vö. MNL V., 609-610.; GAÁL 1994, 19-20. Az 1707-ben tartott evangélikus Rózsahegyi Zsinat továbbra is megengedi, hogy Pünkösdkor zöld ágakat vigyenek az iskolába járó ifjak atemplomba, , de vigyázni kell, hogy azok ne lövöldözésekkel vagy bármi más kicsapongás kiséretében, hanem csak énekkel történjenek." ZSILINSZKY 1889, 68. CZEGLÉDY 1964, 59-60.; HUBERT 2004, 474. A jelen munka több pontján foglalkozom a vasárnap prioritása megőrzésének és az ünnepek redukálásának összefüggő jelenségével, ami már a reformáció kora előtti nyugati egyházat is foglalkoztatta. Magyar református liturgia- és ünneptörténeti tanulság, hogy ez a törekvés tulajdonképpen végigkísérte évszázadainkat, a vasárnap jelentőségének emeléséért — a szöveggyűjteményben közölt idézetek szerint is — nem o 280 28 28: S 28: a
