Page 150 [150]
OCR
5. KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR napja." JENNY szerint azonban nem feltétlenül a Bernben?" bevett évi három alkalmat követték Genfben, amikor a fennmaradt adatok szerint évente négyszer: , Húsvétkor, Pünkösdkor, szeptember első vasárnapján és a mi Urunk Jézus Krisztus születéséhez közelebb eső vasárnapon?" ünnepelték az úrvacsorát." Kálvin egészen 1559-ig nem tartozott sem a született genfiek, sem a polgárjogot megvásárolt vagy valamiként megszerzett genfi polgárok közé. Habitantként az ott tartózkodó idegenek jogállása volt az övé, akik nem tölthettek be semmilyen közhivatalt — kivéve a lelkipásztorét és bizonyos feltételek mellett az iskolai tanitdét —, és nem illette meg őket a szavazati jog sem.?°! Az ünnepnapok eltörléséről szóló döntést később, 1550. november 16-án újból nyomatékosan megerősítették." Kálvin csupán annyit szorgalmazott és cselekedett meg, hogy a Karácsonyt — amely mint tudjuk nem mozgó ünnep — mindig az ünnepnaphoz legközelebb eső vasárnap ünnepelte úrvacsorával.??? A genfiek döntését a maga összefüggésében kell jól értelmeznünk, hiszen az egyház (istentiszteleti) életének megtisztításához egy a szentek tiszteletével teljesen átitatott, szinte átírt középkori egyházi naptár fényében kellett hozzáfogni, ahol az üdvtörténeti ünnepek szinte teljesen elsikkadtak az egyébként is válságos nyugati egyházban. Az Úrnapja, a feltámadás ünnepe, azaz a vasárnap lett egyértelműen a legfontosabb ünnepnap. Sem a genfiek döntése, sem a reformátorok tevékenysége nem az egyházi esztendő teljes kizsigerelését és megszüntetését tűzte ki célul, hanem a helyes hangsúlyok megtalálását. A legújabb kutatás hangsúlyozza, hogy pl. Kálvin és Zwingli a lectio continua gyakorlata közben ezeken 247 MCGRATH 1996, 123. V6. BoGAR 1932, 88.; BIERITZ 2005, 67. Ugyanezt a felsorolást és sorrendet találjuk a BÁRTH Dániel által néhány évvel ezelőtt közreadott XVIII. század közepéről származó erdélyi unitárius ágendában is: , 1. A Sz: Vatsora Esztendőnként négyszer szokott köztünk kiszolgáltatni: Karátsonban, Husvétban, Pünköstben és Sz: Mihály napja elött közlebb [sic!] esendö Vasárnapon." Vö. BÁRTH 2007, 219-220. 248 Vö. JENNY 1968, 75-94.; PFISTER 1974, 525-526. A berni és bázeli gyakorlatot 1529-es források alapján ismertettem, mindkét helyen a húsvéti, pünkösdi és karácsonyi úrvacsora volt szokásban: PAP 2007, 39-41. Bernből rendelkezésünkre áll még olyan adat is, hogy havi rendszerességgel éltek az úrvacsorával. PFISTER 1974, 525. Zürichben - a további bővítés lehetőségében bízva — Zwingli először az évenként négyszeri úrvacsorázást szorgalmazta (Karácsony, Húsvét, Pünkösd, valamint ősszel, feltehetően szeptember 11-én). Vö. JENNY 1968, 31-70.; PAP 2007, 35-37.; PFISTER 1974, 525. A negyedik alkalom értelmezése kérdéses, és lehetséges, hogy csak az évenkénti háromszori úrvacsorai alkalom valösult meg. Vö. GÄBLER 2008, 98-101.; PFISTER 1974, 525. „Karäcsony utän valö vasárnapon". BOGÁR 1932, 88. JENNY 1968, 132., 135.; PFISTER 1974, 525. Vö. BOGÁR 1932, 88-89.; CZEGLÉDY 1967, 391.; PAP 2007, 37-38.; FEKETE 2009, 138. MCGRATH 1996, 120-122. JENNY 1968, 135. Kálvin az úrvacsora gyakoriságával kapcsolatos nézeteit lásd bővebben fentebb, valamint: KÁLVIN 1624, 1446-1452. 24 © 25 S 25 a 25: S 25: Oo 149
