OCR
AZ EGYHÁZI ÉV tulajdonképpen az egész szorosan vett ünnepkör témáit felsorakoztatja.?? ,, Az örök Ige megtestesülése [...] az élet valóságát mutatja meg, megóv minden szentimentális karácsonyi romantikától, és nem engedi, hogy megüresítsük üzenetét. Karácsony nem valami önmagában maradó esemény - a betlehemi jászolbölcső nagypéntekre és húsvétra mutat.””” E munkában nem kerülhetjük meg, hogy Karácsony kapcsán Kálvin és az ünnepek viszonylatáról, valamint Kálvin/Genf és Karácsony megtartásáról ne beszéljünk röviden. A , köztudat" szerint Kálvin eltörölte az ünnepeket és nem tartotta meg Karácsonyt sem. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy Kálvin nem törölt el semmilyen ünnepet, hanem Genf város illetékesei közvetlenül a reformátor genfi működésének kezdete előtt, egy egyébként , anarchia küszöbén" álló városban" már 1536-ban a vasárnap kivételével minden ünnepnapot megszüntettek." 1536-ban Genf kivívta függetlenségét Savoyától, ez a tény még Kálvin cselekvési lehetőségét is erőteljesen korlátozta.?? A lelkészek nem folyhattak bele semmilyen politikai ügybe, igazából közvetlen hatalmuk sem volt a városi testületek döntéseire." 1535. nyár elején már eltörölték a misét, majd augusztusban az illetékes püspök kiközösítette a város teljes lakosságát." Kálvin és Genf között szükséges különbséget tenni, hiszen — a reformátor szavaival élve — , túl gyakran" fordult elő, hogy megfelelő információk hiányában a genfi tanács döntéseit Kálvinnal azonosították már a kortársak is," aki korabeli lelkipásztor elődeihez képest — nem lévén genfi polgár — bele sem kerülhetett a helyi polgárok döntéshozó testületébe, hiszen ő a , város egyik rangtalan tisztviselője" volt.6 A. MCGRATH szerint a genfi illetékesek a berni modellt követve 1541 után négy nagyünnepet neveztek meg: Karácsony, Húsvét, Pünkösd, Szent Mihály 238 TÓTH 1935a, 26. 239 JAnossy 2008, 11. 240 MCGRATH 1996, 108-109. 241 JENNY 1968, 135. Vô. PAP 2008/2009, 344.; PAPP 2012, 64. 242 MCGRATH 1996, 99. 243 MCGRATH 1996, 113. 244 MCGRATH 1996, 105. 245 MCGRATH 1996, 93. 246 McGRATH 1996, 111. Érdekes korai magyar adat a magisztrátusok és a lelkészek kapcsolatáról az, hogy a természeti, háborús csapások mellett a prédikátoroknak , bajuk, gondjuk elég van. A gyülekezetben prédikálni a városi tanács által kimutatott textusról, hetenkint legalább három napon; [...] ez volta munkának első, könnyebb része. [...] Szathmári P. Zsigmond pedig az Ostervald dogmatikája fölötti vita alkalmával ezt mondja: xhalljuk azt is, hogy a magistrátus ad hetenkint Textusokat a papoknak, melyekről osztán vasárnap prédikáljanak.5" FÖLDVÁRY 1891, 324-325. 148