OCR
AZ EGYHÁZI ÉV Gergely 386-ban vezette be.?? A kelet 395-ben vette be véglegesen ezt az ünnepet. Hosszú út volt a befogadás, valamint a két ünnep , összecsiszolódása".?? Jeromos (vagy Hieronymus; 347-420)? egyik Betlehemben tartott prédikációjában bírálattal illette azt a görög szokást, hogy Krisztus születését január 6-án ünneplik december 25-e helyett." A december 25. és a január 6. összekapcsolódása az arianizmussal folytatott viták kereszttüzében lett különösen fontossá. A keleti és nyugati egyházban a karácsonyi ünnepkör két meghatározó pontja: Karácsony és Vízkereszt/Epifánia?" az ünnepek és hagyományok összetalálkozásaként szilárdult meg. A december 25-i születésünnep a nyugati világból indult kelet felé hódító útjára, míg a Megjelenés (Epifánia, Urunk megkeresztelkedése; más néven: a fények ünnepe) ősi január 6-i ünnepnapja keletről nyugatra. Tudvalevő, hogy a naptárkülönbségek miatt (is) egyes ortodox egyházak a Karácsonyt a mai napig kb. két hetes , csúszással" ünneplik. Úgy mondhatjuk, hogy január 6. Krisztus istenségének kinyilatkoztatásáról, december 25. pedig Jézus testi, valóságos születéséről és annak megvallásáról szól. A IV. század folyamán történő összekapcsolódást a keleti és a nyugati egyházban mindenképpen befolyásolta a Krisztus halálának időpontjához való viszonyítás és viszonyulás szándéka, valamint a téli napforduló ténye.??§ A spanyol és a frank liturgikus gyakorlat elterjedésével erősödött meg egyetemesen a Karácsony megünneplése, amire bűnbánattartással készültek. Bizonyos mértékig a krisztológiai és üdvtörténeti összefüggések, a Krisztus szenvedésével és halálával való összekapcsolódás párhuzamai meggyengültek a középkorban,?? ekkortól jelentkezik a gyengédség, érzelgősség, az adoráció, az öröm, valamint terjednek el a (para)liturgikus karácsonyi játékok (pl. betlehemezés, csillagjáték, misztériumjátékok).??" 222 MEYER-BLANCK 2011, 146. 223 Az adaptációval kapcsolatban vö.: CULLMANN 1992, 22-23.; RATZINGER 2002, 96-97.; OHCW, 113-114.; DUCHESNE 1910, 259.; KLAUSER 1965, 89. Szókratész Egyháztörténetében futólag, más kontextusban megemlíti, hogy elérkezett , az Üdvözítő születésének ünnepe". Kérdés, hogy ezen pontosan mit kell érteni. ÓÍ IX., 404. 24 Vö. VANYÓ 2004, 260-269. 25 CHADWICK 2003, 201. 226 V6. RADO 1957, 34-35. 227 Egyiptomban már a II. században jelentkezik a Vizkereszt, azaz az Epiphania mint fényiinnep, amely egyúttal az isteni születés ünnepe a földön (keresztség). Az Epiphania és a december 25-i ünnep kettőségét jól láthatjuk az óegyházi íróknál, ezek prédikációiban. Vo. BARSI 1999, 89.; HAFENSCHER 2010, 329. Az igazságosság napja a tavaszi napfordulóhoz kötődő Húsvétkor is téma volt, érdekes, hogy Húsvétot nem kell úgy indokolni, mint Karácsonyt és a megtestesülés ünneplését. Értelemszerűen a két ünnep nem csupán a napszimbólum, azaz az ünnepek naptárban való elhelyezkedése és kiszámítása miatt kapcsolódik össze, hanem mélyen, teológiailag is. Vö. EB I., 77. 230 Vö. BARSI 1999, 94.-95. œ a a 22 æ 22 © 146