Page 147 [147]
AZ EGYHÁZI ÉV
Gergely 386-ban vezette be.?? A kelet 395-ben vette be véglegesen ezt az ün¬
nepet. Hosszú út volt a befogadás, valamint a két ünnep , összecsiszolódása".??
Jeromos (vagy Hieronymus; 347-420)? egyik Betlehemben tartott prédikáci¬
ójában bírálattal illette azt a görög szokást, hogy Krisztus születését január 6-án
ünneplik december 25-e helyett." A december 25. és a január 6. összekapcsoló¬
dása az arianizmussal folytatott viták kereszttüzében lett különösen fontossá.
A keleti és nyugati egyházban a karácsonyi ünnepkör két meghatározó pontja:
Karácsony és Vízkereszt/Epifánia?" az ünnepek és hagyományok összetalál¬
kozásaként szilárdult meg. A december 25-i születésünnep a nyugati világból
indult kelet felé hódító útjára, míg a Megjelenés (Epifánia, Urunk megkeresztel¬
kedése; más néven: a fények ünnepe) ősi január 6-i ünnepnapja keletről nyugatra.
Tudvalevő, hogy a naptárkülönbségek miatt (is) egyes ortodox egyházak a Kará¬
csonyt a mai napig kb. két hetes , csúszással" ünneplik. Úgy mondhatjuk, hogy
január 6. Krisztus istenségének kinyilatkoztatásáról, december 25. pedig Jézus
testi, valóságos születéséről és annak megvallásáról szól. A IV. század folya¬
mán történő összekapcsolódást a keleti és a nyugati egyházban mindenképpen
befolyásolta a Krisztus halálának időpontjához való viszonyítás és viszonyulás
szándéka, valamint a téli napforduló ténye.??§
A spanyol és a frank liturgikus gyakorlat elterjedésével erősödött meg egyete¬
mesen a Karácsony megünneplése, amire bűnbánattartással készültek. Bizonyos
mértékig a krisztológiai és üdvtörténeti összefüggések, a Krisztus szenvedésé¬
vel és halálával való összekapcsolódás párhuzamai meggyengültek a középkor¬
ban,?? ekkortól jelentkezik a gyengédség, érzelgősség, az adoráció, az öröm,
valamint terjednek el a (para)liturgikus karácsonyi játékok (pl. betlehemezés,
csillagjáték, misztériumjátékok).??"
222 MEYER-BLANCK 2011, 146.
223 Az adaptációval kapcsolatban vö.: CULLMANN 1992, 22-23.; RATZINGER 2002, 96-97.; OHCW,
113-114.; DUCHESNE 1910, 259.; KLAUSER 1965, 89. Szókratész Egyháztörténetében futólag,
más kontextusban megemlíti, hogy elérkezett , az Üdvözítő születésének ünnepe". Kérdés,
hogy ezen pontosan mit kell érteni. ÓÍ IX., 404.
24 Vö. VANYÓ 2004, 260-269.
25 CHADWICK 2003, 201.
226 V6. RADO 1957, 34-35.
227 Egyiptomban már a II. században jelentkezik a Vizkereszt, azaz az Epiphania mint fényiinnep,
amely egyúttal az isteni születés ünnepe a földön (keresztség). Az Epiphania és a december
25-i ünnep kettőségét jól láthatjuk az óegyházi íróknál, ezek prédikációiban.
Vo. BARSI 1999, 89.; HAFENSCHER 2010, 329.
Az igazságosság napja a tavaszi napfordulóhoz kötődő Húsvétkor is téma volt, érdekes, hogy
Húsvétot nem kell úgy indokolni, mint Karácsonyt és a megtestesülés ünneplését. Értelemsze¬
rűen a két ünnep nem csupán a napszimbólum, azaz az ünnepek naptárban való elhelyezkedése
és kiszámítása miatt kapcsolódik össze, hanem mélyen, teológiailag is. Vö. EB I., 77.
230 Vö. BARSI 1999, 94.-95.
œ
a
a
22
æ
22
©
146