A mostani ünnepet pedig az igazi sátorkészítés misztériuma indokolja. Ezen az ün¬
nepen emberi sátor készül annak, aki érettünk magára öltötte az embert! [...] Látod-e
a fény erősebb sugárzását, a megszokottnál is fenségesebb Napot? Akkor gondolj az
igaz világosság eljövetelére, amely az evangélium fénysugaraival beragyogja földke¬
rekségét. [...] Az ünnep napjához a rosszról való megfeledkezés illik, amint mondja
a bölcs Salamon. Mert melyik nap lehetne számunkra ennél jelesebb, amelyen az
igazságosság Napja a Sátán hitvány sötétségét eloszlatta, és a mi természetünkön
keresztül ragyog be a természetbe [...]? [...] Senki ne gondolja, hogy csak a Húsvét
misztériumát illeti meg az üdvrend vége, de hogyan érhet véget valami, ha nem előzte
meg a kezdet? Melyik a korábbi? Nyilvánvaló, hogy a születés megelőzi a szenvedés
üdvrendjét. Mindazok a javak tehát, amelyek a Húsvéthoz tartoznak, a születéssel
kapcsolatos dolgok kivételes részét alkotják."
Évenkénti visszatérésével ma is megünneplésre ránk virradt Urunk Jézus Krisztus
születésnapja, amelyen az igazság a földről kélt fel, és a naptól származó nap!" a mi
napunkon született meg: örüljünk és örvendjünk rajta! [...] Ezért hát buzgón össze¬
gyűlve és kellő ünnepélyességgel üljük meg az Úr születését.
Az Úr születésnapjának!3 nevezzük, amikor Isten Bölcsessége beszélni sem tudó
csöppségként mutatkozott meg, és Isten Igéje szavak nélkül hangot hallatott, a tes¬
tet. [...] Évenként visszatérő ünnepélyességgel üljük meg tehát ezt a napot, amelyen
beteljesedett a prófécia [...]. Örvendezve ünnepeljük meg tehát üdvösségünk és meg¬
váltásunk eljövetelét! Tartsuk meg ezt az ünnepnapot, amelyen a nagy és örök Nap
a nagy és örök Naptól" a mi röpke időbeli napunkban eljött! [...] Most azért, a Szűztől
született Úrnak is, akinek születésnapját ma üljük, az angyali szózat magasztalása
amelyek nyomán ma ünneplésre összegyűltünk, hogy ennek megfelelő legyen kedvtelésünk,
és ne legyen idegen meghívónktól." EB I., 19.
Nüsszai Gergely homíliája az Úr születésére 386. december 25-én. EB I., 60., 62-63., 76-78.
A prédikáció erőteljesen épít a sátorozás (vö. Am 9,11; Jn 1,14), valamint a sol invictus (sol
iustitiae Christus Deus noster) gondolatra. A sol iustitiae kifejezést a Mal 3,20 (4,2) latin sz6¬
vegéből vették. Vö. RApó 1957, 36.
Ágoston - úgy tűnik — tudatosan kerüli a sol kifejezést, e helyen dies ex die áll. EB I., 101.
Ágoston beszéde Urunk Jézus Krisztus születésére 411-ban vagy 412 után (az elhangzás helye
bizonytalan; Sermo 184). EB I., 101., 103.
Natalis Domini
Magnus et aeternus dies a magno et aeterno die
Ágoston beszéde az Úr születésére 412-416 között (az elhangzás helye ismeretlen; Sermo 185).
EB I., 107-110.