Oldal 132 [132]
OCR
5. KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR Úr. Soha el nem évülő kérdés: Mit, ill. Kit ünneplünk? Mindenesetre az utóbbi évek ez irányú tapasztalatai és nyitott kérdései alapján itt van az ideje, hogy közös teológiai és liturgiai álláspontot igyekezzünk kialakítani az , egy hit" (vö. Ef 4,5) egyező látása alatt az új jelenségek vonatkozásában. Addig is énekeljünk hitünk nagy titkáról Ambrus püspök (kb. 334-397)"" himnuszával: , Ó, népeknek Megváltója, / Jövel, szűznek szent Magzatja" (RÉ 302,1)." Az adventi idő rendkívüli módon átalakult az elmúlt néhány évtizedben. Ezzel kapcsolatban idézem az egyik XX. századi homiletikai tankönyvírót: Kovács Albert szerint ugyanis a református lelkész nincs az adventi négy vasárnaphoz kötve, hanem ennél többre és kevesebbre is kiterjesztheti, ill. csökkentheti a karácsonyi előkészítést. !"? Visszatekintve elmondhatjuk, hogy az adventi idő korábban sokkal egyszerűbb, ezáltal jóval természetesebb és üzenetét tekintve tisztábban érthető volt. Sokan már csak bronz-, ezüst-, arany-, sőt gyémántvasárnapban mért karácsonyi bevásárlási időként fogják fel az adventi időt, amely célja és mondanivalója szerint eredetileg az el- és visszajövő Krisztusról szólna. Talán felerősödik ilyenkor az embervilágban, bennünk is a keserédes nosztalgiázás és fanyalgás, a , valaha volt" szép és régi, de soha vissza nem jövő Adventek és Karácsonyok emlékezete. Talán próbáljuk magunkat kivonni vagy elszigetelni a műfények, az álérzések, a maradvänyaiban keresztyén kommerszkaräcsony forgatagabdél,' a tartalom nélküli körítésekből, a jelentések nélküli adventi szimbólumok öncélúságából. Éppen ezért talán itt van az idő és alkalom, hogy tisztán, egyszerűen — a próféta szava szerint — örüljünk és örvendezzünk nagyon, hiszen Királyod jön, Királyod érkezik hozzad (vé. Zak 9,9; Mt 21,5). O Krisztus!! Gyülekezeteink történeti hagyományokból táplálkozó prédikációsorozatokat,5 evangélizációkat, adventi esteket rendeznek. Nem csupán az utcák, az üzletek és a lakások kapnak különleges díszítést, hanem a gyülekezeti házak, sőt templomok is. Azonban a dolgok mélyére tekintve a Nagyböjthöz képest bizonyosan túldimenzionált, nem lényegre koncentráló ünneptendencia kérdéseket vet fel. Nálunk és általában az egész nyugati keresztyénség gyakorlatában az Advent inkább a várakozás, az emlékezés és leginkább a Karácsonyra való készülés időszaka lett, ahol lelki stimulációink közepette mindinkább feledésbe merül, hogy 100 Vö. VANYÓ 2004, 17-24. 101 Pap 2010c, 1. 9. 102 Kovács 1904, 105. 103 Vö. részletesebben: Kovács 2015, 676-685. 14 Pap 2011p, 7. 105 Presbiteriánus vonatkozásban lásd: MACLEoDp 1966, 105. 131
