OCR
AZ EGYHÁZI ÉV a gyermek-istentisztelet alkalma alatt." Ugyanúgy természetes a mécses meggyújtása imádság közben. A javaslat szerint az előkészített mécsest az imádság alkalmával az úrasztala közepére kell helyezni, majd a gyermekek gyurmából selkészítik" vagy lapra lerajzolják családtagjaikat, akikért imádkozni szeretnének. Ezeket a rajzokat vagy gyurmáikat a mécses köré kell helyezni, ezek után a gyermekek a szolgálattevővel együtt körbeállják a mécsest, meggyújtják a mécsest, majd a szolgálattevő imádkozik a jelenlévő gyermekek családjaiért." A fentiekhez hasonló hangulati és liturgikus elem, hogy az adventi ifjúsági istentiszteleten a ,templomtérben gyertyák és mécsesek világítanak csupán," valamint az egymás mellé rendezett igeszakaszok és idézetek a karzatokról, az úrasztalától, ill. a padokból szólalnak meg. A gyertyákkal és mécsesekkel kirakott templomban a felolvasás alatt , halk instrumentális zene szóljon".? De említhetnénk az ún. imakövek, imakavicsok, imagyertyák, imasarkok egyre sűrűbb alkalmazását is, amelyek a , hangulati aláfestésen túl" már az imádság eszközévé is előlépnek. Mindezek kritika nélkül folyhatnak egyházunkban, míg a klasszikus liturgikus örökség és hagyományos formák alkalmazása gyakorlatilag tilalom alá esik. Református kegyességünk vállaltan és tudatosan mértéktartóan és óvatosan bánik (ill. bánt) a szimbólumokkal, mindazt, amiben nem vélte felfedezni az egyértelmű Krisztusra utalást, a jelkép mögött félreérthetetlenül meglévő jelentést, ill. tartalmat, az istentiszteleten kívülre helyezte. Az , olyan szép", a , kellemes", a , hangulatkeltő" megfogalmazások nem állják ki hitünk mértékének próbáját. Ha csupán az adventi idő múlásának kifejezésére használjuk, kérdés, hogy helye lehet-e szertartäsainkon. Ha „fenyszimbölumkent” ertelmezzük, többek között nagy kérdés, hogy a vasárnap délelőtti napvilágban és templomi kivilágításban érzékelhető-e ez a tartalom. Ha , adventi hangulat" teremtésére és kifejezésére, az előkészületi idő múlásának szemléltetésére használjuk ezt a paraliturgikus tárgyat, akkor vállalnunk kell, hogy csupán egy emberi jelet alkalmazunk, de ettől függetlenül a (református) keresztyén istentiszteleten soha nem az ember és annak érzületei vannak a középpontban, hanem egyedül az eljött és eljövendő 96 JAKAB-SZÁSZI 2012, 726. Idézet az ajánlásból: , A gyertya meggyújtása után következhet akár egy imádság, ill. jöhet a bibliai történet mondása/igeolvasás. Természetesen a történetmondás után ne oltsuk el a gyertyákat, de lehetőség van arra, hogy valamilyen elkülönülő liturgiai elemmel (pl. egy énekléssel) áthelyezzük az Úr asztalára, vagy olyan helyre, ahol az alkalom többi részén is jól látható, de nem zavaró a közös munkában." JAKAB-SZÁSZI 2012, 726. 97 JAKAB-SZÁSZI 2012, 729. 98 BERÉNYINÉ CSINÁDY 2012, 735. °° BERÉNYINÉ CSINÁDY 2013, 652-653. A 2015-ös ajánlás szerint az adventi ifjúsági istentiszteleten a textusfelvételt és az igehirdetést a Jó az Úr mamika! című színdarab első és második része keretezi. V6. BERENYINE CSINADy 2015, 667-675. 130