Seite 114 [114]
soe
Az első, tiszteletet érdemlő, csodálatos ünnep tehát Krisztus testi születéséé.
Mert mily csodálatos Isten alászállása a mennyből hozzánk, még inkább leeresz¬
kedése hozzánk?
Mert az Úr a szolga alakját arra méltatta, hogy magával egyesítse, és aki a min¬
denséget magába foglalta, annak szegény Anyja volt.
A második a Iheophania ünnepe, amely az elsőnél sokkal jelentősebb tartalmi¬
lag. Míg az elsőn csillag mutatta meg a megszületett Isten-Igét, addig a másodikon
János kiáltja:
Ímé, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét! (Jn 1,29)
A Keresztelő tanúsítását megerősíti a mennyből az atyai szózat:
Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telt (Mt 3,17). [...]!
Üdvösséges szenvedésének harmadik ünnepe a feltámadás, mely gyöngyként ra¬
gyogó vérének keresztsége által életre kelti a megvilágosítottakat, akik újjászülettek
vízből és Szent Lelekböl. [...]
Es ez még az előző ünnepeknél is dicsőbbnek mutatkozik, mert ezen a halál által
ölte meg a halált, és halhatatlan életet szerzett a halandóknak.
Ám ez még mindig nem jelenti az öröm teljességét, mert a Feltámadott még
mindig a földön tartózkodik.
Pünkösd kegyelme nagyszerű és felülmúlja a szót, amely napokban az apostolok
megkapták a Szent Lelket.
A mai nap azonban, mely a mennybemenetel ünnepe, teljes egészében minde¬
nestől beteljesíti az örömöt. Megnyitotta a fénylő egeket, és a könnyed légen mint
lépcsőn lépkedett, és a földről a mennyei apszisok fölé körözött, kimondhatatlan
öröm alkalmát nyújtva az összes angyali természetnek, és számunkra meglepő lát¬
ványt nyújtott, amikor testünket a királyi trónra emelte.?
Maga mutatott a mennyből a földnek új csillagot, az anyától szülött, aki az Atyától
Szülöttként eget és földen alkotott.
Születésével a csillagban az új fényt nyilatkoztatta ki Ő, aki halálakor a Nap régi
fényét elfátyolozta.
Az Ő születésével a fentiek új méltóságban felragyogtak,
az Ő halálával a földiek új félelemmel megremegtek,
az Ő feltámadásával a tanítványok új szeretetre lobbantak,
az Ő mennybemenetelével megújult engedelmességgel szenvedtek.?
EB II., 263-264.
EB II., 264. Ismeretlen szerzőtől származó homília, amely Krisztus mennybemenetelének
napját az ünnepek díszének, az Úr ünnepeinek teljességének nevezi.
Ágoston beszéde Urunk megjelenésére (Vízkeresztre) 393-405 között (az elhangzás helye bi¬
zonytalan; Sermo 199). EB I., 133.